Ha szereted a science fictiont, akkor nagy valószínűséggel megérted, hogy miért lelkesednek ezért a regényért már sok évtizede olvasók és írók egyaránt. Most összegyűjtöttem 10 jó okot arra, hogy miért ne hagyd ki a Tigris! Tigris!-t.

1. Röviden: valószínűleg ez minden idők legjobb science fiction regénye.

 2. Amikor a végére érsz, csodálkozva olvasod majd a negyedik oldalon: ez a regény 1956-ban jelent meg? Igen, mondd ki bátran, hangosan: a science fiction eme gyöngyszeme már ötven éves is elmúlt, és még mindig nincs rajta ránc. Sőt, az igazat megvallva, sokkal frissebbnek tűnik ma is, mint sok kortárs mű.

 3. Az első bekezdés (Dickens egyik híres regénykezdetének parafrázisa), ami beszippant, az első fejezet, amellyel berúgja a motort, hogy e nem mindennapi regény ülését megmarkolva gyorsan és messzire száguldjon veled.

 4. A dzsauntolás* ötlete, amely egy fantasztikus novella erejéig még magát Stephen Kinget is megihlette.

 5. Bár a sci-fi magazinok aranykorában írt, mégis, ebben a regényében Alfred Bester az Új Hullám legszebb pillanatait csillogtatta meg az izgalmas, sokféle stílusú, a végén különleges tipográfiai elemeket is tartalmazó szövegben. Ha pedig már ott volt, az író a nyolcvanas évek cyberpunk alzsánerét is megelőgezte: nagy hatalmú megavállalat, virtuális valóság, rendszeren kívüli betolakodó, biológiailag felturbózott hős, talpraesett és cselekvő nő alakjában.

 6. A történet hasonlít Dumas örökbecsű művéhez: csak itt épp a huszonötödik században játszódik az ismert történet – bűn nélküli büntetéssel, szökéssel és bosszúval, ahogy az kell. Rendben, azért ennél sokkal furmányosabb a történet: a haláltusájával küzdő férfit nem menti meg egy arra járó űrhajó, ő pedig – csodák csodájára – életben marad, és szörnyű bosszút esküszik a lelketlen űrhajó, a VORGA-TI339 irányítói ellen. De hamarosan az is kiderül, hogy ennél jóval nagyobb tét forog kockán: az emberiség kozmoszbeli jövője.

 7. A főhős, Gulliver Foyle (micsoda remekbe szabott név!) eleinte egyszerű, mint Szalacsi Sándor, de később olyan mélységeit ismerjük meg, amelyre nem is számítottunk. A többi szereplő is megér egy misét: a radioaktív, szinte szuperhős Dagenham, a megalomániás Presteign, a kémvezér Y’ang Yeovil, a gyermektestbe zárt telepata vagy a gyönyörű, különleges hullámhosszon látó vak lány, Olivia.

 8. A főhőssel együtt mi is egyik különleges helyről dzsauntolunk a következő helyszínre, legyünk akár a Földön, a Marson vagy a tér-idő bármelyik koordinátáján.

 9. Még azelőtt olvasd el, hogy Hollywood fölfedezi magának!

Alfred Bester

10. Talán a legfontosabb ok: most a Delta Vision újra megjelentette a regényt, méghozzá az eredeti fordító, Nemes István átdolgozásában (és egy szükségtelen előszóval, khmm).

* Igen, bizony. Nekünk, akik hozzászoktunk a jauntolás szóhoz, először furcsa, mint a Dzsennifer név, de el kell ismerni, hogy ez a korrekt írásmód.

További érdekességek:

  • Alfred Bester kapta meg az első Hugo-díjat, mégpedig 1953-ban, a The Demolished Man című regényéért. (Magyarul az 1986-os Galaktikában jelent meg folytatásokban, Az arcnélküli ember címmel.)
  • A regény először Angliában jelent meg könyvben, de az USA-ban kereskedelmi okból jobbnak látták a The Stars Are My Destination címmel megjelentetni a művet – a Galaxy magazin 1956-os számaiban.
  • Az író tiszteletére egy szereplő viseli a nevét a Babylon 5 tévésorozatban.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 18 hozzászólás.

  1. setni szerint:

    Szükségtelen előszó??..Kíváncsivá tettél. Ha jól értem akkor a jauntolásból dzsauntolás lett……Hogy a legjobb azt nem tudom…de az egyik legjobb az biztos!!

  2. kwindu szerint:

    Az egyik favoritom örökk kalsszikus 🙂

  3. dbl szerint:

    Egyetlen okom sem volt rá, hogy elolvassam…egyszerűen jött, mint minden jó az életben. Anno az első kiadást megvettem és rögtön beleszerettem. Számomra a legjobb tulajdonsága az a mindent elsöprő, sodró lendület, ami az egész történetre jellemző.
    Nem csoda, ha nálunk egy adott politikai környezetben nem lehetett kiadni.
    Ez a mű ugyanis alapvetően az egyén szabadságáról és annak kinyilvánításáról szól.
    Ráadásul ezernyi olyan ötlettel van tele, amit azóta is lopkod Hollywood… 🙂
    Tizenegyedik okként azért megemlíteném a könyv egy szálának bibliai utalását is…a próféta, aki visszatér az övéi közé…
    Egyszóval igaz, hogy minden idők egyik legremekebb és legigazibb sci-fije. Ha a sci-fit meg akarjuk határozni, akkor ezt a könyvet kell kielemezni, és kész az értelmezés.

  4. stb szerint:

    Nagy kedvenc!

    Az előszó szükségtelenségének ilyen módon való kiemelése engem is homlokráncolásra késztetett. Mit írnak már benne?? (Nekem a régi kiadás van meg, nem ez.)

  5. Dain szerint:

    Hú erre én is kíváncsi lennék, mielőtt a régi mellé megveszem, mit jelent esetünkben konkrétan az hogy Nemes István “átdolgozta”?

    Csak ha van értelme, akkor tenném pluszban a polcra kamaszkorom talán legmeghatározóbb SF-jét…

    Az előszó meg csak plusz, ha nem tetszik szerintem csak átlapozzuk és kész.

  6. anarchoid szerint:

    Nekemis egyik orok favoritom eza konyv (nincs top 10es listam mert meg a top 250 is keves lenne 😉

    Jaunt rule

  7. sfinsider szerint:

    stb: A magam részéről nem szeretem az olyan előszavakat, amelyek elmondják, hogy amit most olvasni fogsz, az húdejó – bízzuk ezt az olvasóra.

    Dain: Az átdolgozás legmarkánsabban Foyle beszédjében érhető tetten, hiszen eleinte szinte suksükölve beszél, és később válik egyre pallérozottabbá. Ja, plusz a dzsauntolás szó:)

  8. varosifarkas szerint:

    Itt van még egy ajánló, fogadjátok szeretettel 🙂
    http://neveletlen.blog.hu/2012/01/04/alfred_bester_tigris_tigris_2

  9. _acelpatkany_ szerint:

    A cikk időzítéséről pedig annyit: 1913-ban (azaz 99 éve) ezen a napon született Alfred Bester.

  10. fbdbh szerint:

    A kegyelem ára előtt is van egy teljesen kizökkentő és felesleges masszív szellemi onanizáció Cardról, brrr.

  11. Arcana szerint:

    A Tigris! Tigris! címmel máig nem tudtam megbarátkozni. 🙂

  12. dbl szerint:

    @Arcana…

    Vállalva a felhördüléseket (ami sok hozzászólásomat követi)ideírnám az 1990-es(Nemes István fordítás)kiadás indító (talán a mű…) mottóját:

    “Tigris! Tigris! éjszakánk
    erdejében sárga láng,
    mely örök kéz szabta rád
    rettentő szimmetriád?”

    (William Blake-Szabó Lőrinc)

    Túl azon, hogy esztétikai szempontból a világ költészetének legszebb sorai közé tartozik ez a versrészlet (nem utolsósorban a magyar fordítónak köszönhetően), pontosan megadja a könyv (illetve a főhős)identitását.
    A lomha, semmit sem érő karakterű lényben egy drámai erejű, kegyetlen esemény létrehozza az emberi világ által ismert egyik legkönyörtelenebb ragadozót – aki abszolúte meg tudja magát védeni -, a Tigrist…
    Így, nagybetűvel.
    Az eredeti cím – The Stars My Destination – szerintem nem adott olyan átütőerejű, invitáló élményt, mint ez a másik cím.
    Természetesen egy cím személyes értékelése is ízlésbeli dolog. Tehát a véleményed ez ügyben abszolút tiszteletreméltó magánügy.
    Fentebbi eszmefuttatásommal maximum fel szerettem volna hívni figyelmed erre az aspektusra… 🙂

  13. crei szerint:

    Arról nem is beszélve, hogy eredetileg ezen a címen (Tiger! Tiger!)jelent meg a könyv Angliában, szóval a legkevésbé sem lőttek mellé a magyar fordítók…

  14. Kornya_Zsolt szerint:

    @fbdbh:

    “A kegyelem ára előtt is van egy teljesen kizökkentő és felesleges masszív szellemi onanizáció Cardról, brrr.”

    Peched van, mert a MesterMűvek-könyvek elején továbbra is fogunk onanizálni. Aztán ha nem ízlik, nem nyeled le, hanem átlapozod, ahogy Dain javasolta. Így megmenekülhetsz a kizökkentő sokkhatástól.

  15. chhaya szerint:

    A 4. ponthoz lenne kérdésem: melyik Stephen King-novellát ihlette a könyv?

  16. Balfake szerint:

    “…valószínűleg ez minden idők legjobb science fiction regénye.”

    Persze, Beethoven meg a zene Puccinije. Sok CP-bálványom hivatkozott rá befolyásként, csakúgy mint a művész más könyveire, szóval én főleg sznobságból. Az eleje Gully Foyle rabságával tényleg kitűnő, a nagyon gazdag nagyon perverzek ma már kissé gyermetegül hatnak a középkori váracskáikban, a látomásos szakaszok viszont tényleg hihetetlenül modernek.

    Kis színesek: Stanislaw Lem Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológiájában a jauntot “dzsuntolásnak” hívják (jóval az első magyar fordítás előtt), a Gully Foyle-cosplay pedig létező jelenség:

    https://p.dreamwidth.org/2deae3d6baac/398568-674373/pics.livejournal.com/mckitterick/pic/000ah0ax/s640x480.jpg

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon