SFmag

A Tűz lobban a mélyben szerzőjének, Vernor Vinge-nek (1944. október 2.) az első novellája 1966-ban jelent meg, első regénye, a Grimm’s World pedig 1969-ben. Bár több mint negyven éves írói pályafutást tudhat maga mögött, összesen 8 regényt és kb. két tucat rövidebb művet írt, ezek közül többel díjat is nyert. A San Diego State University-n oktatott 2000-es visszavonulásáig, legismertebb kutatási területe az ún. technológiai szingularitás elmélete, amelyet híres, 1993-as esszéjében, a The Coming Technological Singularity-ben fejtett ki, és több művében foglalkozott is a kérdéssel.

Sfmag.hu: Milyen az írói módszere?

Vernor Vinge: A történet megkezdése előtt szeretem, ha van egy hosszabb listám arról, miért kellene a sztorinak érdekesnek lennie, minek kellene történnie, de az előzetes terveim nincsenek alaposan kidolgozva.

Más írókhoz képest Ön nem mondható túl termékenynek. A körülmények miatt, vagy tudatosan telik el több év egy-egy regénye között?

Sok író szembesül „írói krízissel”, mely akár hónapokig vagy évekig is eltarthat. Az én írói krízisem úgy 1960 óta tart. :-)Komolyabbra fordítva a szót, nagyon nehezen írok első vázlatokat. De amint megvan a kezdőszöveg, onnantól sokkal hatékonyabban dolgozom.

Melyik saját karaktere áll legközelebb Önhöz és miért?

Marta Korolev (a Marooned in Realtime-ból), valamint Ravna Bergsndot (a Gondolati Zónák-kötetekből). Mindkét karakter őszintén, és viszonylagos hatékonysággal próbál jót tenni, és együttműködésre buzdítani náluk sokkal harapósabb embereket.

Egyszerre sikeres író és tudós. Mint tudjuk, a tudományos pálya teljes embert kíván. Hogyan tudta Ön ezeket összeegyeztetni, illetve a két pálya hatott-e egymásra?

Két életpályám pozitív és negatív irányban egyformán befolyásolta egymást. E konfliktusok lelassítottak egyes dolgokat, de ugyanakkor inspirációt is nyújtottak.

Hogyan látja korunk rohamosan fejlődő és változó számítástechnikai megoldásait?

Úgy vélem, a számítógépek és a hálózatok fejlődése egy éppolyan jelentős fejlődés felé vezetnek minket, mint bármely más jelentős változás a Föld életében. Ebből tudományos-fantasztikus ötletek születhetnek, ugyanakkor megnehezíti a valóságban gyökerező történetek írását.

Mit gondol ma, 2012-ben a szingularitásról?

Úgy vélem, tartjuk azt az ütemtervet, amelyet én 1993-ban kitárgyaltam.

A szivárvány tövében lehet egyfajta modernizált folytatása a True Names-nek? Van hasonlóság a megírásuk között?

Mindkét történet arra tesz kísérletet, hogy komolyan tárgyalja a közeli jövőt (2013 és 2025 körül) azon idők fényében, amikor íródtak (1980 és 2005 körül). Ugyanakkor az írói módszer sokban különbözött. A True Names rövid volt, és meglehetősen könnyen íródott, és nagyrészt a számítógépes hálózatok fejlődésének kivetítésén alapult. A szivárvány tövében sokkal több irányvonal kivetítésére tett kísérletet, ott volt például a biológia, a kommunikáció, a politika… Így nem túl meglepő, hogy az utóbbit sokkal nehezebb volt megírni.

Honnan jött a Zónák ötlete?

Olyan kozmológiát akartam, melyben olyan történetek játszódhatnak, amelyeknél nem szükséges közvetlenül szembemenni a technológiai szingularitással.

Milyen érzés, hogy több művét, mint pl. a Tűz lobban a mélybent a modern science fiction klasszikusának, Önt pedig az egyik legjobb kortárs sci-fi írónak tekintik?

Roppant elégedett vagyok, hogy vannak emberek, akik ennyire jó véleménnyel vannak a műveimről.

A The Children in the Sky után tervez-e még Zónák-regényt írni a jövőben?

Van egy olyan eseménysorozatom, aminek a befejezéséhez még szükséges két-három regény.

Olvas kortárs science fictiont? Vannak kedvencei a kollégák közül?

Természetesen. Banks és Brin és Schroeder és Stross és… Olyan sok író van, akik mind remek dolgokat hoznak ki a kortárs technikai furcsaságokból. Ahogy az emberiség változik, új művészeti ágak születésének lehetünk szemtanúi.

Ha ajánlhatna egy művet annak, aki most ismerkedik Vernor Vinge írásaival, melyik lenne az és miért?

Legyen a Marooned in Realtime, mivel ez egy szórakoztató történet, amely olyan problémákkal foglalkozik, amik iránt teljes írói pályám során érdeklődtem.

Mi a véleménye az egyre jobban terjedő e-könyvekről?

Röviden csak annyi, hogy ez egy újabb lépés azon az állati jó úton, amely a szájhagyomány útján terjedő történetektől a kézzel másolt kéziratokon át a nyomtatott sajtóig tartott, majd jött az e-könyv, és így tovább…

2012. december

Fordította: Benkő Ferenc

További információk:

• Magyarul a Tűz lobban a mélyben (A Fire Upon the Deep, 1992) és A szivárvány tövében (Rainbows End, 2006) mellett megjelent a Sütiszörny (The Cookie Monster, 2003) című kisregénye a HiperGalaktika első, valamint novellái, A vándorkereskedő meg a segédje (The Peddler’s Apprentice, 1975, volt feleségével, Joan D. Vinge-vel) a Galaktika 46., a Drágakő (Gemstone, 1983) a Galaktika 74. és a Távoli cél (Long Shot, 1972) a Galaktika 140. számában.
• Az interneten több írása is olvasható, mint a Win a Nobel Prize! (2000), a The Ungoverned (1985), utóbbi a Realtime-ciklusba tartozó írás ill. a Synthetic Serendipity (2004), a A szivárvány tövében világában játszódik.

Hasznos linkek:

Vinge a wikipedián

ISFDB adatlap

Vinge a szingularitásról (podcast)

Hozzászólások

hozzászólás