A Tűz lobban a mélyben szerzőjének, Vernor Vinge-nek (1944. október 2.) az első novellája 1966-ban jelent meg, első regénye, a Grimm’s World pedig 1969-ben. Bár több mint negyven éves írói pályafutást tudhat maga mögött, összesen 8 regényt és kb. két tucat rövidebb művet írt, ezek közül többel díjat is nyert. A San Diego State University-n oktatott 2000-es visszavonulásáig, legismertebb kutatási területe az ún. technológiai szingularitás elmélete, amelyet híres, 1993-as esszéjében, a The Coming Technological Singularity-ben fejtett ki, és több művében foglalkozott is a kérdéssel.

Sfmag.hu: Milyen az írói módszere?

Vernor Vinge: A történet megkezdése előtt szeretem, ha van egy hosszabb listám arról, miért kellene a sztorinak érdekesnek lennie, minek kellene történnie, de az előzetes terveim nincsenek alaposan kidolgozva.

Más írókhoz képest Ön nem mondható túl termékenynek. A körülmények miatt, vagy tudatosan telik el több év egy-egy regénye között?

Sok író szembesül “írói krízissel”, mely akár hónapokig vagy évekig is eltarthat. Az én írói krízisem úgy 1960 óta tart. :-) Komolyabbra fordítva a szót, nagyon nehezen írok első vázlatokat. De amint megvan a kezdőszöveg, onnantól sokkal hatékonyabban dolgozom.

Melyik saját karaktere áll legközelebb Önhöz és miért?

Marta Korolev (a Marooned in Realtime-ból), valamint Ravna Bergsndot (a Gondolati Zónák-kötetekből). Mindkét karakter őszintén, és viszonylagos hatékonysággal próbál jót tenni, és együttműködésre buzdítani náluk sokkal harapósabb embereket.

Egyszerre sikeres író és tudós. Mint tudjuk, a tudományos pálya teljes embert kíván. Hogyan tudta Ön ezeket összeegyeztetni, illetve a két pálya hatott-e egymásra?

Két életpályám pozitív és negatív irányban egyformán befolyásolta egymást. E konfliktusok lelassítottak egyes dolgokat, de ugyanakkor inspirációt is nyújtottak.

Hogyan látja korunk rohamosan fejlődő és változó számítástechnikai megoldásait?

Úgy vélem, a számítógépek és a hálózatok fejlődése egy éppolyan jelentős fejlődés felé vezetnek minket, mint bármely más jelentős változás a Föld életében. Ebből tudományos-fantasztikus ötletek születhetnek, ugyanakkor megnehezíti a valóságban gyökerező történetek írását.

Mit gondol ma, 2012-ben a szingularitásról?

Úgy vélem, tartjuk azt az ütemtervet, amelyet én 1993-ban kitárgyaltam.

A szivárvány tövében lehet egyfajta modernizált folytatása a True Names-nek? Van hasonlóság a megírásuk között?

Mindkét történet arra tesz kísérletet, hogy komolyan tárgyalja a közeli jövőt (2013 és 2025 körül) azon idők fényében, amikor íródtak (1980 és 2005 körül). Ugyanakkor az írói módszer sokban különbözött. A True Names rövid volt, és meglehetősen könnyen íródott, és nagyrészt a számítógépes hálózatok fejlődésének kivetítésén alapult. A szivárvány tövében sokkal több irányvonal kivetítésére tett kísérletet, ott volt például a biológia, a kommunikáció, a politika… Így nem túl meglepő, hogy az utóbbit sokkal nehezebb volt megírni.

Honnan jött a Zónák ötlete?

Olyan kozmológiát akartam, melyben olyan történetek játszódhatnak, amelyeknél nem szükséges közvetlenül szembemenni a technológiai szingularitással.

Milyen érzés, hogy több művét, mint pl. a Tűz lobban a mélybent a modern science fiction klasszikusának, Önt pedig az egyik legjobb kortárs sci-fi írónak tekintik?

Roppant elégedett vagyok, hogy vannak emberek, akik ennyire jó véleménnyel vannak a műveimről.

The Children in the Sky után tervez-e még Zónák-regényt írni a jövőben?

Van egy olyan eseménysorozatom, aminek a befejezéséhez még szükséges két-három regény.

Olvas kortárs science fictiont? Vannak kedvencei a kollégák közül?

Természetesen. Banks és Brin és Schroeder és Stross és… Olyan sok író van, akik mind remek dolgokat hoznak ki a kortárs technikai furcsaságokból. Ahogy az emberiség változik, új művészeti ágak születésének lehetünk szemtanúi.

Ha ajánlhatna egy művet annak, aki most ismerkedik Vernor Vinge írásaival, melyik lenne az és miért?

Legyen a Marooned in Realtime, mivel ez egy szórakoztató történet, amely olyan problémákkal foglalkozik, amik iránt teljes írói pályám során érdeklődtem.

Mi a véleménye az egyre jobban terjedő e-könyvekről?

Röviden csak annyi, hogy ez egy újabb lépés azon az állati jó úton, amely a szájhagyomány útján terjedő történetektől a kézzel másolt kéziratokon át a nyomtatott sajtóig tartott, majd jött az e-könyv, és így tovább…

2012. december

Fordította: Benkő Ferenc

További információk:

  • Magyarul a Tűz lobban a mélyben (A Fire Upon the Deep, 1992) és A szivárvány tövében (Rainbows End, 2006) mellett megjelent a Sütiszörny (The Cookie Monster, 2003) című kisregénye a HiperGalaktika első, valamint novellái, A vándorkereskedő meg a segédje (The Peddler’s Apprentice, 1975, volt feleségével, Joan D. Vinge-vel) a Galaktika 46., a Drágakő (Gemstone, 1983) a Galaktika 74. és a Távoli cél (Long Shot, 1972) a Galaktika 140. számában.
  • Az interneten több írása is olvasható, mint a Win a Nobel Prize! (2000), a The Ungoverned (1985), utóbbi a Realtime-ciklusba tartozó írás ill. a Synthetic Serendipity (2004), a A szivárvány tövében világában játszódik.

Hasznos linkek:

Vinge a wikipedián

ISFDB adatlap

Vinge a szingularitásról (podcast)

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: interjú

Eddig 4 hozzászólás érkezett.

  1. hoild szerint:

    A “Mit gondol ma, 2012-ben a szingularitásról?” kérdésre adott link hibás. Helyesen:
    http://www-rohan.sdsu.edu/faculty/vinge/misc/singularity.html

  2. marcus szerint:

    Ezekkel a – feltételezem – emailes interjúkkal az a baj, hogy a szerzők nem veszik komolyan, és rövid válaszokat adnak. De komolyabb gond, hogy nem lehet bizonyos dolgokra rákérdezni, kifejtetni valamit, amit mondott. Lehet, hogy több körösen kellene ezeket csinálni, vagy más formában (Skype?). Főleg az Ernest Cline interjúnál volt ez szembetűnő.

    Egyébként tök jó ez a Vinge-hét, bár szerintem annyira nem jó író, mint amennyire az ötletei jók.

  3. SFmag szerint:

    holid: köszönjük, javítottuk.

    marcus: jelen szerzőnél a probléma ott kezdődött, hogy 3 emberen keresztül jutottak el az íróhoz a kérdéseink, ráadásul emiatt az időkeret is szűkre lett szabva. Sajnos nem mindenkinél megoldható egy ilyen skype-os vagy más up-to-date interjúkészítés.

  4. hackett szerint:

    marcus:
    Sajnos szerzője válogatja, hogy mennyire van kedvük válaszolgatni egy általuk nem ismert honlap kérdéseire. (Ernest Cline pl. talán épp ma írt alá egy 7 számjegyű dolláros szerződést a következő regénye első 20 oldala alapján a filmjogokra, így meg aztán pláne örülünk, hogy ennyit sikerült kicsikarni belőle.:))
    Ellenpéldaként van pl. egy hamarosan olvasható Alastair Reynolds interjúnk is, ő például jóval bőbeszédűbbnek, közvetlenebbnek bizonyult.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon