A Looper – A jövő gyilkosa című filmet már a premier előtt az évtized Mátrixaként emlegették, így mi is nagyon vártuk már, mert egy igazi, okos sci-fire számítottunk. Olyannyira, hogy ezúttal dupla kritikát közlünk, ugyanis két kritikusunkat igencsak megosztotta a film. Ez itt a negatív ismertető Hackett-től, Makitra /Benkő Marianna ismertetőjét pedig ide kattintva olvashatjátok.

Megjött az év sci-fijének kikiáltott Looper, mégpedig impozáns szereplőgárdával – Joseph Gordon-Lewitt és Bruce Willis egy filmben, egyazon karakter szerepében – és nagyon jó első kritikákkal a premier előtti vetítésekről. Lehetett már előre lelkesedni, én is azt tettem. Ez egészen a film első percéig tartott.

Az első percben ugyanis felvázolták az alapszituációt. 2044-ben, a film jelenében még nem találták fel az időutazást, de 30 év múlva már igen, azonban rögtön betiltották, és csak (!) a bűnszervezetek (!) használják, mégpedig azért, hogy mivel a “fejlett nyomkövetés” (!) miatt nem lehet csak úgy megölni a nem kívánatos személyeket, ezért visszaküldik őket 30 évvel az időben, ahol a looperek ledurrantják őket, így a jövőben nincs holttest.

Azt gondolom, egy normális világban, amikor az alkotók a producerek elé tárják az ötletet, a produceri válasz, kb. az lenne, hogy: “Szóval, a fejlett nyomkövetés jelez, ha valakit megölnek, de nem jelez, ha az alany egyszerűen eltűnik? És csak a bűnszervezetek használnak időgépet, és csak erre használják. Köszönjük, de még véletlenül sem kérjük.”

A legtöbb időutazásos történetben (többnyire a filmekben) bőven lehet kötekedni, viszont a belső logika a jobb alkotásoknál azért elfogadható szokott lenni, itt azonban ez nekem már az alapoknál megbicsaklott. Biff, a Vissza a jövőbe kisstílű negatív figurájának öreg kiadása se nem okos, se nem bűnszervezet tagja/vezetője, mégis rögtön leveszi az időutazás saját gondolkodása szerinti lényegét, és visszaugrik fiatal önmagához egy sport almanach-kal. A Looper bűnszervezeteinek viszont nem jut eszébe más az időutazás kapcsán, azon túl, hogy holttesteket tüntessenek el…

És innen minimális SPOILER-ek is előfordulhatnak. Ahogy halad előre a történet, csak újabb és újabb kérdések merülnek fel. Hamar kiderül, hogy eljön az idő, amikor a loopereknek saját maguk 30 évvel későbbi változatát kell lelőni, és ezzel úgymond bezárják a kört, véget ér a munkájuk, marad a jólét az eddigi melóért kapott pénzzel. De miért kell magukat lelőni? Főleg, hogy ez időnként morális problémákat okoz egyeseknél, és ebből adódik a film kezdeti konfliktusa is. Miért nem egy másik looperre bízzák, elkerülendő bármilyen hibát?

Aztán itt van az időparadoxon, ami mindig ingatag téma, itt viszont egyáltalán nem törődnek vele. A filmet mi sem jellemzi jobban, mint az a Bruce Willis szájából elhangzó mondat, ami szerint:

„Hagyjál ezzel az időutazás szarsággal, mert különben egész nap itt ülhetnénk, és grafikonokat rajzolgathatnánk.”

Ez lehet, hogy roppant vicces akart lenni, a gond csak az, hogy ez konkrétan a filmbéli időutazás készítők általi filozófiája. Ne zavarjuk össze az átlagnézőt, akkor ugyanis csak újabb és újabb kérdések merülnek fel. Ezeket Willis elintézi egy “nagyon homályosak a gondolataim, ködössé vált a múlt” kaliberű dumával.)  Ennél direktebben nehéz lenne felhívni a néző figyelmét, hogy ne gondolkodj, csakhogy mégis csak egy sci-fit nézünk, és ezt nem minden sci-fin és Asimovon, Wellsen felnőtt néző fogja elfogadni. Én legalábbis nem tudtam.

A logikai fejetlenségre a film felénél ráadásul mintha a készítők is rájöttek volna, mert nem erőltették tovább az “időutazás szarságot”, és  helyette behoztak egy másik sci-fi toposzt (X-men és Omen az egyben), ami izgalmas is lehetett volna, ha egy teljes filmet kap (bár, ahhoz meg nem túl eredeti), de így kibontani sem volt már idő, sem a következményeit felvázolni.

Külön szót érdemel Bruce Willis karaktere, ő a filmben konrétan a Terminator reinkarnációja, a különbség annyi, hogy nincs fémváz az élő szövet alatt. Hiszen ugyanazt akarja ő is, van három név, akik közül az egyiket likvidálni kell, de mivel nem tudja, melyiket, így elkezdi egyesével felkeresni a listán szereplőket, másrészt pedig van egy jelenet, ami tisztára olyan volt, mint amikor a Terminatorban Schwarzenegger behatol a rendőrörsre, és halomra lő mindenkit. Csak itt nem igazán tudtam komolyan venni.

A Looper lehetne szórakoztató és izgalmas, de mindez végül csak pillanatokra villan fel egy-két jobb jelenetben, ellenben az biztos, hogy részemről nem ez lesz az időutazásos filmek csúcsa (a dobogó három fokán még mindig a Vissza a jövőbe I-III. trónol, és egyszer talán újranézve megértem a Primer-t is), de hogy a végeredmény egy átlag időutazásos sci-fi közelébe sem ér, az azért számomra elszomorító.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: film

Eddig 18 hozzászólás érkezett.

  1. Juraviel.Ihuan.Bedvin szerint:

    Még nem láttam a Loopert, de meg akarom nézni, viszont bármennyire is imádom a VAJ- és a T-trilógiát (itt valójában csak az első kettőt, ls nem számítom bele a Bale-félét), egészet lehetne ugyanúgy a sutba dobni az időutazás logikátlansága okán. Bizony a lenti dolgok egyesek szemében kukacoskodásnak tűnnek majd, de ha már kritizáljuk eme új film logikátlanságát, talán nem kellene épp azt két filmsorozatot felhozni, mely szintén már alapjaiban vérzik el.

    Vissza a jövőbe:

    Az első rész ott bukik például el, amikor Marty miatt a szülei nem ismerkednek meg úgy, ahogy eredetileg. A logika szerint Martynak azonnal meg kellene szűnnie létezni, nem pedig fokozatosan, mivel létrejön egy idősík, ahol ő nem létezik és vissza sem tud utazni a múltba. Tökéletes paradoxon. Pont olyan, mintha a jövőbeli énem lelőné a múltbélit.

    A második részben, amikor az ifjúkori Marty elmegy a jövőbe, nem lehetne ott a jövőbeli énje, hisz a múltból jelen pillanatban hiányzik, eltűnt, így nem is élhetne a jövőben, mert akkor az adott idővonal úgy fut le a jövőbeli pillanatig, hogy ő nincs benne.

    A harmadik részben pedig ugyebár az 50′-es évekbeli Doki segít Martynak visszajutni a western-időkbe? Ez a személy azonos azzal, aki múltba utazott, elvileg azonos idősíkban vannak. Mégsem emlékszik rá, hogy ő maga segített Martynak.

    Ebből a szériából bőven lehetne szemezgetni, mégsem agyalunk rajta film közben, pont úgy, ahogy Willis kéri. Mégis imádjuk.

    Terminátor:

    Nem küldheted vissza a múltba az apádat, hogy összejöjjön az anyáddal és megszülessél, mivel ehhez létezned kellene (de nem létezel, így vissza sem küldheted az apádat). Ez olyan szinten lehetetlenség, képtelenség, hogy még nagyobb agyatlanság, mint amiről fent írsz a Looper kapcsán hibaként.

    Erre is kb. az kellett volna, hogy legyen a reakció: “Tudatára ébredt számítógép, aki erre a célra kialakított ipari infrastruktúra nélkül képes hadsereget gyártani? Kiborgok a semmiből? A fia visszaküldi a SAJÁT APJÁT? Köszönjük, de még véletlenül sem kérjük.” Csak ott volt Cameron neve, robot a jövőből…

    Cameronék ott hibáztak, hogy nem egy eleve terhes nőhöz küldték vissza Reeset. Így csak simán a jövőbeli hős védnöke lett volna, nem pedig egy feloldhatatlan paradoxon és képtelenség “részese”.

    De amint látod a SkyNet lehetőségeiről és képességeiről is lehetne vitatkozni. Szinte az egész trilógiát dobhatnánk a gagyi “Zs-kategóriás filmek” polcaira, mert igazból csak a hangulat, a szereplők és az akciók viszik el a hátukon az egészet.

    _______________________

    Ha következetességet kérsz számon, szerintem neked is erre kellene törekedned. Meglepődtem, mert pont tőled -és ezt ne vedd személyeskedésnek vagy sértésnek, nem ilyen szándékkal írom- kapunk egy ilyen írást és pont két olyan sorozatot hozol fel példaként, amelyek szintén elbuknak az időutazás logikátlansága okán.

    Ami legjobban megközelíti az időutazás múltba történő problémáját, az (tényleg) H. G. Wells nevéhez kötődik. Az időgép múltszázad közepi feldolgozását nem láttam, az új adaptációt viszont igen, és kiváltképp tetszett, hogy valamilyen eleve elrendeltség okán nem képes változtatni a múlton. Ami megtörtént, az megtörtént. Egy felsőbb törvény úgy fogja igazítani az eseményeket, hogy akinek meg kell halnia, meg fog halni.

    Ez állt legközelebb ahhoz, amit elfogadhatónak tartok valamilyen mértékben.

    Az időutazós filmek közül pedig szintén pozitív példa lehetne! a 12 majom, de ez is elbukik azon, hogy végső soron a jövőbeli Willisnek köszönhető, hogy a tudós agya végleg elborul és szétterjeszti a vírust a világban. Mégis az egyik kedvenc filmem, pedig az alapszituáció miatt bukik el ez is.

    Nos, kíváncsi vagyok az egybegyűltek véleményére. :)

  2. Chello szerint:

    (Nem emlékszem, hogy H. G. Wellsnél túl sokat beszélnének az időutazás múltba történő problémájáról.)

  3. Juraviel.Ihuan.Bedvin szerint:

    Ez igaz.

    A regényhez eddig még nem volt szerencsém, csak a filmet láttam. Konkrétan nem beszéltek róla, sőt az is igaz, hogy nem mélyedtek bele jobban a múlt megváltoztatásának következményeibe és lehetőségeibe, hanem mint írtam, a bekövetkező eseményeket egy eleve elrendeltség alá rendezték, és egy felsőbb erő -nevezzük sorsnak, kauzalitásnak- bárminemű változtatásra úgy reagál, hogy az adott esemény bekövetkezzen.

    Ezért az időutazó a jövő felé fordul. Messze van ez a tökéletestől, mégis közelebb áll hozzám.

    A másik klasszikus (számomra) pedig a Heston-féle Majmok bolygója adaptáció, ahol kisebb időcsúszással érkezik a jövőbe. Eme sorozat későbbi részei szintén egy feloldhatatlan paradoxont képeznek a jövőből a “jelenünkbe” kerülő Caesarral.

    Csak azt akartam kihozni az egészből, hogy bármennyire is imádom a VAJ-trilógiát, bármennyire is humoros, remek karakterekkel teli, ha az időutazás szemszögéből nézzük, ugyanúgy hemzseg a hibáktól, még saját univerzumában belül sem konzekvens, lásd amit fentebb írtam a harmadik részről (hogy jobban értsd, a Doki mégis elolvasta a levelet az első részben, így megmenekül, viszont az emlékezés arra, hogy melyik helyen lép Marty a western időkbe, az már valahogy elveszett a tervező asztalon).

  4. Chello szerint:

    “A regényhez eddig még nem volt szerencsém, csak a filmet láttam.”
    Akkor azt írd, ne azt, hogy H. G. Wells nevéhez kötődik… :P

    A 2002-es változatnak kábé annyi köze van Wellshez, hogy a dédunokája rendezte.

    Mondjuk az az ötlet pont tényleg jó volt, hogy a faszikám hiába utazott vissza, a nőnek így is – úgy is meg kellett halnia. Az még nekem is tetszett benne.

  5. Andris szerint:

    Juraviel.Ihuan.Bedvin:
    A Vissza a jövőbe trilógiában megmagyarázzák, hogy Marty miért nem tűnik el azonnal. A múltban okozott változásnak “idő” kell amíg a hatása elér a jövőig. Ezért nézegetik mindig a megváltozó fényképeket.
    (Erre persze lehet mondani, hogy hülyeség, de a sorozat világában ez lehet logikus.)

    “A második részben, amikor az ifjúkori Marty elmegy a jövőbe, nem lehetne ott a jövőbeli énje, hisz a múltból jelen pillanatban hiányzik, eltűnt, így nem is élhetne a jövőben, mert akkor az adott idővonal úgy fut le a jövőbeli pillanatig, hogy ő nincs benne.”

    Ez akkor lenne így igaz, hogyha pl abból hogy nyáron elmész egy hétre nyaralni, következne az hogy soha többé nem jössz haza.
    Kirándult a jövőbe, majd visszatért a saját idejébe, belekerült az autóbalesetbe, leélte az életét 2015-ig. stb. Magyarul nem örökre ment a jövőbe.

    A harmadik részre bevallom nem emlékszem már ennyire, de szerintem arra is van magyarázat.

    A terminátor sorozat kicsit más téma. Pont az időhurok jelenség adja a lényegét amit kifogásolsz. Pont erre a paradoxonra épít és ezt nem is próbálja véka alá rejteni.
    (A hogy tudott a skynet terminátorokat gyártani infrastruktúra nélkül kérdésre meg a 3. részben megvan a válasz.)

    De a kritika nem is arról szól szerintem hogy a film következetlen az időutazás következményeinek a magyarázatával, hanem azzal hogy:
    1. nem tesz kísérletet arra, hogy magyarázza.
    2. az alapsztori logikátlan: Létezik időutazás, de csak bűnözők használják. (Időzsaruk nincsenek??) Bűnözők használják de csak arra, hogy eltüntessenek valakit nyom nélkül. (Tőzsdén kereskedni nem lenne kifizetődőbb? Esetleg élőben forgatni vikinges fimet mint a technikolor időgépben? ;) )

    Ez annyira valóságos, mintha létezne mobiltelefon, de kizárólag a drogdílerek használnák csak drogdílerkedésre (még a mamájukat se hívnák fel vele karácsonykor).

  6. Archnihil szerint:

    “A regényhez eddig még nem volt szerencsém”

    Az Időgép zseniális, tessék pótolni! :) Tényleg megéri, a távoli jövő világa sokkal markánsabb, mint a film(ek)ben. :)

  7. Juraviel.Ihuan.Bedvin szerint:

    Andris:

    Khm. A nyaralós példa egyáltalán nem állja meg a helyét, szerintem.

    Nem akarok kukacoskodni, de egyszerű logika alapján, amikor Marty már ténylegesen a jövőben van, akkor az egész idővonal úgy futott le a jövőig, hogy ő eltűnt. Egyszerre ugyanis nem lehet két helyen/időben. Nem tekintheted meg magad a jövőben, mert ha oda utazol, akkor a múltból hiányzol. Az nem számít, hogy visszamész, amikor a fiatalkori éned a jövőben van, akkor a múltból hiányzik és az egész idővonal úgy “fut le”, hogy Marty egyszerűen eltűnt, megszűnt létezni.

    A T2 alternatív -pontosabban eredeti, mert a filmregény végén is ez van- befejezése pedig az, hogy az Ítéletnap nem jött el, Sarah megöregszik, Connornak családja lesz. Vagyis -számomra- már ez is buktató, hisz itt nem is küldi vissza az apját és nem számít, hogy próbálják magyarázni párhuzamos idővonalakkal, már az első rész alapvetése is nonszensz – számomra.

    [A 3. rész számomra el sem készült. :D Persze lehet vitatkoznia arról, hogy tekintsük-e a saga részének vagy sem. ;) ]

    De mindegy. Nem akarok erről vitatkozni, ahogy a Terminatorban lévő ostobaságáról sem, egyszer már volt egy “flamefightom”, nem akarok meg egyszer belemenni. Nem azért akarom lezárni a vitát-beszélgetést, mert itt magas lóról óhajtok beszélni, hanem nem látom értelmét, mivel a magam számára van egy kialakult nézőpontom és meglátásom a két filmsorozat kapcsán a buktatók kapcsán és ezen nem óhajtok “változtatni”.

    Érettem a kritika ama részét, hogy azt kifogásolja, hogy kik használják. Ellenben ezt is írja:

    “Aztán itt van az időparadoxon, ami mindig ingatag téma, itt viszont egyáltalán nem törődnek vele.”

    Ahogy a VAJ-trilógiában sem. Hemzseg a logikai bukfencektől. Én azt kifogásoltam, hogy ezen az alapon a VAJ “sem” lehetne dobogós, ha a logikát és koherenciát nézzük, hiába magyarázzák körbe, oda meg vissza.

    Willis kikacsintása, kiszólása pedig tökéletes: elég csak megnézni pl. az Eredet kapcsán is mekkora “vita”/flame kerekedett a magyarázatokat
    illetően, ugyanúgy igaz ez a két klasszikusra. Tökéletes (feloldó) válasz nem lesz a paradoxonokra – és Willis szerint inkább csak nézd és szórakozz.

    Ezt teszem a VAJ és T-filmek esetében is. Mert blockbusterek, nem többek.

    Ha igazi sic-fit akarok, akkor olvasok, mert számomra a Gattaca óta nem volt érdemi sci-fi a vásznon (Riddick, Star Wars nem az, vagyis nem a szó mélyebb, elgondolkodtató és előremutató értelmében) A The Moon a végétől eltekintve remek!

    Persze ez csak a magán véleményem.

  8. Hackett szerint:

    Juraviel.Ihuan.Bedvin:
    Andris korrekten leírta, amit én is akartam. Szerintem a paradoxonokat, és időutazás logikás következetlenséget a Looper kapcsán nem is említettem. Egyébként nézd meg a filmet előbb szerintem.;) Neked lehet, hogy bejön Willis kamuszövege, szerintem meg bosszantó volt, mert azt feltételezte, hogy az átlagnéző konkrétan totál hülye. (Ami lehet, hogy igaz, de engem ez a hozzáállás zavart.)
    Ami a fő probléma volt, csak hogy én is mondják egy példát:), hogy a filmben szerintem úgy kezelték az időutazást, mintha valaki kapna egy vadiúj Porschét, amit aztán éléskamrának használ a kertjében.

  9. attila szerint:

    (Nem láttam a filmet.)

    A kritikából csak az nem derült ki, hogy maga a film elég jó-e ahhoz, hogy a kedvéért szögre akasszuk egy kicsit az időutazós frazeológiánkat, vagy ez is mehet a többi, alapvetően hazavágott alkotások közé.

    Mint mondjuk ahogy kijöttünk a Csillagok Háborújáról, mert az űrben nem kéne hallani az űrhajókat. Vagy a Gyűrűk Uráról, amikor Frodó nem vakult meg, mikor láthatatlanná vált a gyűrű erejével. Vagy az összes scifiről, ahol nem romlott el a mesterséges gravitáció a szétlőtt űrhajón.

    Ahogy Yoda mondaná: “The nerdrage is strong with this one.”

  10. Hackett szerint:

    attila:
    “A kritikából csak az nem derült ki, hogy maga a film elég jó-e ahhoz, hogy a kedvéért szögre akasszuk egy kicsit az időutazós frazeológiánkat, vagy ez is mehet a többi, alapvetően hazavágott alkotások közé.”

    Ez már valószínűleg izlés kérdése. Nekem nem volt elég jó. Már az alapszituáció hazavágta az egész filmet, ezt pedig a sztori sajnos később nem tudta feledtetni (az esély pedig megvolt rá), mert ahhoz gyenge volt. Akadt azért pár jó jelenet, de egyúttal ZS-kategóriás megoldásokból sem volt hiány.
    (Pl. utóbbira a kedvencem: légi robogón nagy gázzal száguld a negatív szereplő a főhős felé, hosszan durrogtatnak egymásra (senki nem talál el senkit), csak kb. egy méterről, hogy legyen nagy esés is, ha már légirobogunk.)

  11. Andal szerint:

    attila: Szerintem mindenképp érdemes megnézni, jó film, sok jó szereplő, jelenet, fordulat. A háttér persze zavaros, imdb-n is rengeteg őrült teória kering a sztoriról.

    Szerintem azt azért nem szabadna figyelmen kívül hagyni a film hátterének kritizálásakor, hogy az összes információt (időutazás, időgép, a jövő és a maffia stb.)a fiatal és öreg Joe “tolmácsolásából” ismerjük meg. Ő pedig egy drogos bérgyilkos, nem időutazás-tan professzor. Nagyon sok kritikát ki lehet védeni azzal szvsz, hogy a Joe által elmondottak, amik nagy részét a társaitól és Abe-től nyerhette, nem biztos, hogy pontosan megfelelnek a valóságnak.

  12. TOM szerint:

    “Mint mondjuk ahogy kijöttünk a Csillagok Háborújáról, mert az űrben nem kéne hallani az űrhajókat. Vagy a Gyűrűk Uráról, amikor Frodó nem vakult meg, mikor láthatatlanná vált a gyűrű erejével.”

    Azért az ilyen szintű szőrszálhasogatás szvsz gáz… mondjuk ez az alapszituáció, hogy csak bűnözők használják az időutazást gyilkosságokra, számomra is elég gáz.

  13. adeptus szerint:

    Az időutazásról csak egy morzsányi információnk van. Utálom is, ha mindent számba rágnak, és semmit nem hagynak a képzelőerőmre. Na de majd megírom részletesebben a véleményem.

  14. sezlony szerint:

    attila: “a film elég jó-e ahhoz, hogy a kedvéért szögre akasszuk egy kicsit az időutazós frazeológiánkat”

    Ha egy időutazós filmhez szögre kell akasztani, akkor ott lehet némi gond.
    És lehet-e jó egy film, ha alapvetően úgy kell nézni, hogy agy kikapcs, mindent elfogadok, amit elém raknak? Mert ha bármi megtörténhet, akkor minek van egyáltalán tétje a filmen, miért kell bármit is megoldaniuk a szereplőknek?

  15. Andal szerint:

    SPOILER
    Hackett: “légi robogón nagy gázzal száguld a negatív szereplő a főhős felé, hosszan durrogtatnak egymásra (senki nem talál el senkit), csak kb. egy méterről, hogy legyen nagy esés is, ha már légirobogunk.”
    Akkor bizonyára kimaradt nálad a fenti két szereplő korábbi beszélgetése, ahol egymás fegyvereit és fegyverhasználati képességeit “méltatták”. Az egész filmben kb. egy ember van, az öreg Joe, akinek komoly harctéri és célzási tapasztalata van, a film különösen jó poénja szvsz, hogy az összes többi szereplő csak pöffeszkedik és megjátssza, milyen kemény csávó vagy csaj (lásd Sara).

  16. Scal szerint:

    Végre! Az első értelmes kritika, ami nem szopja a fa*át ennek a nagy rakás szarnak. Szinte ugyanezeket kérdeztem én is magamtól, én is vártam ezt a filmet, de azért a Mátrix-al még egy lapon se említeném.

    Ez egy teljesen félresikerült alkotás, ahol a rendező zsenialitásaként magyarázzák azt, hogy nem tud normális okokat, meg érveket támasztani. Ezentúl minden második film legyen ilyen, Ne törődj azzal, hogy nincs benne Alien, attól ez még Alien előzményfilm!

    A Terminátor párhuzamnak meg különösen örülök, mert egy kritika nem merte leírni, mekkora oltári lopás az egész. Mintha mindenki elfelejtette volna mi történik abban a filmben. Nekem nem is Willis zúzása volt a gáz, mert ott legalább felébredtem, hanem amikor a mezőn kiszáll a kocsiból, és sántikálva megy a nő után, hogy megölje agyereket, és közben a másik férfi (aki dugott előtte a nővel) próbálja megakadályozni.

  17. Andal szerint:

    Scal: Persze a film háttere elég ingatag lábakon áll, de pont a Mátrixot felhozni szvsz öngól, annak a háttértörténete is finoman szólva logikátlan, zavaros, a története is sok helyen lopott elemekből áll.

  18. adeptus szerint:

    A nyúlások annyira nyilvánvalóak, hogy nem tekintem őket hibának. Tekinthetjük tudatos lopásnak, de akár hommage-nak is a sci-fi klasszikus művei iránt.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon