Furcsa, néha egészen kusza, de rettentően szerethető webcomic a Darwin Carmichael is Going to Hell, úgy keveri a világ összes hitét, mitológiáját és összefüggéstelen ötletét, hogy az a legmeglepőbb benne, hogy mégis van értelme. Ez persze talán annak köszönhető, hogy két szerzője, Jenn Jordan és Sophie Goldstein annyira érezhetően élvezik, amit csinálnak, és nem nagyon hagyják, hogy parttalan lelkesedésüket megtörjék holmi hagyományos narratív elvárások.

Pat és Darwin újévi fogadalma

A történet ugyan látszólag egymással csak kissé összefüggő epizódokból áll, azért egy idő után kirajzolódik belőle egy egészen furcsa történet. Főhősünk, Darwin, aki egy meglehetősen különös, mitikus lényekkel teli Brooklynban él, hiába átlagosan jóravaló, kallódó mai fiatal, már most lehet sejteni, hogy pokolra jut: az aurája láttán öreg nénik ájulnak el a nyílt utcán, és a karma-számlája olyan mínuszban van, hogy ahhoz képest a bankom meg én kölcsönös szerelemben élünk. Persze nem titok az sem, hogy miért: ifjú punkként sikerült alaposan behorpasztania a dalai láma fejét, és nem vár sok jó arra, aki maradandó agykárosodást okoz a legmegvilágosultabb egyházi főben.

Ilyen angyalokkal könnyen pokolra jut az ember

Idővel kiderül, hogy mindez nem csak Darwin hibája, hanem három őrangyala is tehet róla. Nekik kellett volna időben figyelmeztetniük, hogy mi vár rá, de ehelyett eltévedtek az időben, aztán pár évtizedet végigpiáltak, pár évtizedet pedig végigfüveztek. Valahol a nyolcvanas években pár homokozónyi kokain is előkerült, de őszintén szólva, az nem jött be nekik annyira. Ám ha valaki ilyen jól érzi magát, gyorsan múlik az idő: az angyalok évekkel megkésve érkeztek, de akkor legalább beköltöztek az előszobába, és most ott szívnak megállás nélkül, eszük ágában sincs visszatérni a mennybe. Még ha arkangyalokat küldenek a nyakukra, akkor sem.

A lakóközösség tagja még Darwin kölyök mantikórja, Skittles, aki ugyan kétezer éves korára már sok derék gazdát elhasznált (többek közt Dantét, Oscar Wilde-ot, Jeanne d’Arc-ot, Batmant és… Jézust), de még mindig kismacskának számít; Meleté, az igazi múzsa, és a járulékos igazzy művész, Mat (valódiságát csak erősíti a tény, hogy nem fizeti a lakbért); valamint Pat, a háziúr, az alkoholista minotaurusz.

Egy kamaszlányhoz tényleg egy (két) szent türelme kell...

A modern szentek gyermekeként született Ella Fitzgerald, Darwin egykori szerelme a világ legidegesítőbb nőszemélye, de Darwinnal ellentétben róla már most lehet sejteni, hogy mennybe megy, az aurája láttán szerzetesek ájulnak el a nyílt utcán, és a karma-számlája olyan masszív, hogy bankot alapíthatna rá. Mindemellett kicsinyes, hisztis, és éretlenebbül viselkedik, mint Skittles – hja, ha valaki megteheti, hát láthatóan meg is teszi.

Ez már önmagában is bizarrnak hangzik, de a történetek még ezen is túltesznek – Pat elviszi Darwint csajozni az egyszarvú-futtatóba, Ella cicafüles sapkáját elátkozzák, a sztóner angyalokat megtérítik ateistának, Matt rossz buszra száll, de megmenti a Starbucks szelleme. Fontos megemlíteni, hogy ez egy viszonylag LGBT webcomic, de gondolom, akit zavarnak a (halandó, homo sapiens, …) fehér, heteronormatív modelltől eltérő elképzelések, az már ennyiből levette, hogy nem egészen az ő világnézetére szabták a dolgot. Érdemes arra is odafigyelni, hogy nagy ritkán ún. felnőtt tartalom is felbukkan, bár jellemzően nem öncélúan vagy fölöslegesen.

Skittles Firenzében. A piros ruhás úr Dante, akinek mintha szintén lett volna valami pokolra jutós élménye...

Sok más webcomichoz hasonlóan itt is fejlődtek a rajzok a sorozat elejéhez képest, és sok más webcomickal ellentétben a szereplők néha átöltöznek. Időnként előkerülnek Skittles mesélte (egyszerűbb, pontatlanabb ceruzarajzként megvalósított) részek, pl. a korábbi tulajdonosait bemutató sorozat, vagy Meleté korábbi pártfogoltjainak művei. A képek mindig nagyon színesek, és olykor vannak rajtuk meghökkentő apróságok, illenek a történet hangulatához.

Összességében a Darwin Carmichael is Going to Hell egy kissé komolytalan, bizarr, szeretetreméltó webcomic, a műfaj jellegzetes, elkalandozgató történetszövésével, különös szereplőkkel. Egy időben hetente kétszer, kedden és csütörtökön frissült, de miután Sophie-t felvették álmai főiskolájára, tavaly szeptembertől átálltak a keddi frissítésre.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: társművészetek

Eddig 2 hozzászólás.

  1. drakov szerint:

    Kösz, nagyon érdekes!

  2. zagrosz szerint:

    Köszi az ismertetőt, pár képsor alapján érdekesnek tűnik!

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon