A blockbusternek szánt hollywoodi science fiction – vagy annak látszó – filmek már jó ideje hozott anyagból dolgoznak. Mintha készítőik nem bíznának az eredeti, ismeretlen figurákat és történetet bemutató forgatókönyvekben. A bizonytalantól tartó producerek asztalán régi képregények és VHS-kazetták porosodnak, várván végzetüket, hogy feldolgozás vagy remake készüljön belőlük.

Ezt a sorsot az 1990-es, sok szempontból kultikus Total Recall sem kerülhette el. Az eredmény totális tévedés lett: itt valaki azt hitte, hogy csupán a (nem is annyira eredeti) látvány és a túl sokáig kitartott, egyébként már sokszor látott akciójelenetek képesek eladni egy filmet.

Az idei Total Recall története szerint a 21. század végére a vegyi hadviselés bolygónk nagy részét lakhatatlanná tette. Két lakott terület maradt épen: a túlzsúfolt Egyesült Brit Föderáció és az egykori Ausztrália, amely most a Kolónia néven ismert. E két területet egy különleges metrószerű közlekedési eszköz köti össze, amely tulajdonképpen a föld belsejében közlekedve 17 perc alatt teszi meg az utat a két célpont között.

Itt álljunk meg egy szóra, mint Grétsy tanár úr!

Már a felvezető környezetrajz elfogadása is komoly erőfeszítéseket igényel. Persze, függesszük fel a hitetlenségünket, de azért gondolkozzunk már egy kicsit: egy jövőkép, amelyben se az USA, se Kína, se Oroszország (se India, se Brazília) nem szerepel, az elég furcsának tűnik. Második kérdés: miért éppen vegyi háborúk? Harmadik: ki találta ki azt a baromságot, hogy egy gravitációs lift a föld belsejét átszeli, vagyis áthalad a több mint 3 000 000 atmoszféra nyomású, több mint ötezer celsius fokos belső magon? Ha ilyen elképzelhetetlenül magas szintű technikai tudás birtokában lenne az emberiség, a vegyi háborúk okozta sebeket könnyedén el tudná tüntetni…

Ebben a jövőben az emberi élettér, a lakás az egyik legnagyobb kincs. Itt él feleségével Douglas Quaid (Colin Farrel), aki tulajdonképpen egy gyári hegesztőmunkás. (Mivel nincs Kína, ezért a fehér angolszászok végzik a kulimunka egy részét. Logikus.) Sajnos hősünk sok jóra nem számíthat, hiszen még előléptetni sem fogják, mivel másodrangú, nem a brit területről származó polgár. Marad tehát az álmodozás, és egy furcsa, visszatérő álom, amelyben egy csinos fiatal nővel együtt üldözik őket a rend őrei. Egy esős estén azután (arrafelé sokszor esik, derül ki a filmből) elmegy a Rekall nevű céghez, hogy emlékbeültetéssel dobja fel mozdulatlanságba süppedt életét. Titkos ügynök emléket szeretne, de valami balul üt ki, és hirtelen olyan helyzetben találja magát, mint egy igazi, jövőbeli James Bond: közelharcban hidegre tesz megannyi rendőrt, rejtélyes üzeneteket fejt meg, egykori felesége kezdi üldözni, majd nyomába ered a nagy hatalmú és kíméletlen politikus, Cohaagen is.

A történet többé-kevésbé leképezi az eredeti, Paul Verhoeven által rendezett, rendkívül sikeres film történetét. Akkor mi a baj?

Sajnos szinte minden.

A trailerben is felvillantott, az 1927-es Metropolis című klasszikusra hajazó, túlzsúfolt várost idéző látvány elsőre szép. Tizedikre azonban csak unalmas a magasan a járdaszint felett húzódó autóútjaival, a göcsörtös formájú, tömbszerű hatást nyújtó épületeivel. A nyugati kultúra vegyítése a keletivel szintén nem egy pompás újítás, elég ilyet láttunk már. Ráadásul hiába a néha nagy teret befogó fényképezés, az akciók sokszor szűk helyeken játszódnak, alig érzékelni a perspektívákat, nem elég epikusak a jelenetek.

A történet maga a katasztrófa. Már a Verhoeven-féle változat sem próbálta visszaadni az alapműként szolgáló Dick-novellát (nem is kellett), de az azért túlzás, hogy a modern változat a Marsot kidobta az ablakon. A Mars fontos történetszervező eleme az Emlékmásnak, hiszen Quaid oda vágyakozik, és nemcsak turistaként jut el oda, hanem a bolygó felszabadítójaként.

A mostani film felelőse, Len Wiseman – aki ezen kívül csak az Underworldöket jegyzi rendezőként – agyatlan akciófilmet alkotott. Ráadásul nem is első osztályút: túl hosszúak az üldözéses jelenetek, a nézők egész egyszerűen elvesztik az érdeklődést, nincs drámaiság az egymást követő akciójelenetekben. Alig van nyomozásos rész, keveset filóznak a hősök, robbanás persze van dögivel, de izgalom az nem igazán.

A színészi teljesítmény csapnivaló, de valószínűleg ez a forgatókönyv hibája. Szörnyű  még ilyet leírni is, de az eredetiben az osztrák testépítő simán lejátssza a sokszoros díjnyertes Colin Farellt, aki a film legnagyobb részében csak tanácstalanul néz. Más érzelmek nemigen futnak át az arcán, nagyon nehéz elhinnünk róla, hogy kompetens, csapatnyi embernek parancsoló titkos ügynök és gerillavezér.

A mellékszereplők is teljesen egydimenziós, súlytalan figurák, különösen a ’90-es verzió fényében. A főszereplő álfeleségét játszó Kate Beckinsale maga a bosszúálló démon, jön, lót-fut, keménykedik, haja lobog a szélben. Mérföldekre van Sharon Stone 1990-es alakításától, aki az odaadó nejet és a rettenthetetlen akcióhőst szinte másodpercek alatt eljátszotta egymás után. Quaid segítője, az inkább bájaival, mint színészi kvalitásaival hódító Jessica Biel nem tudja megformálni azt törékeny és harcias szereplőt, akit az eredeti változatban láttunk. Kétségkívül közelebb áll a mai szépségideálhoz, de semmi több. A főrossz kancellár kacagnivalóan gonosz alak, vele kapcsolatban semmit sem lehet mondani, míg az eredetiben Ronny Cox egyszerre volt minden hájjal megkent, lekezelő, nagy hatalmú, de ugyanakkor gyenge személyiség (egyébként ugyanezt mutatta meg a színész a Robocopban is).

Az egész 2012-es Total Recallal kapcsolatban ez a szó jut leginkább az eszembe: lelketlen. Nincsenek emóciók, nincs igazi tét, szereplők, akiknek drukkolhatunk vagy gyűlölhetünk; a látvány önmagáért van, nem egy nagyszerű, fordulatos, sokrétű, gondolatgazdag cselekmény kiszolgálójaként; egy szimpla, nagyon is szimpla kis akciófilm ez, és még annak sem különleges.

Egy dolgot dicsérhetek csak: nagyon tetszettek a belsőépítész által kitalált terek, a tárgyak. De hol van a mostani Total Recall a Schwarzenegger-féle film tucatnyi jó poénjától (a körömfestős kütyü, az azóta megvalósult testszkenner, a „fej-a-fejben” eszköz, a nyomkövető, a robottaxis stb.), a gazdag és izgalmas marsi szubkultúra megfestésétől, a lenyűgözően született gonosz Michael Ironside alakításától, a hatalmas téttől (kiközösítés az emberi társadalomból) és a kiváló zenétől (Jerry Goldsmith)? Arról nem is szólva, hogy sokkal jobban megjelenik az akkori filmben a dicki alapkérdés, a valóság és a pszeudovalóság viszonya.

Felvetődhet a kérdés: miért foglalkozik annyit ez az ismertető az összehasonlítással? Hát csak azért, mert remakeről van szó, amely nemcsak a cselekménnyel, de azzal is kifejezi rokonságát az eredetivel, hogy az a bizonyos hárommellű nő is szerepel benne.

Most egyes helyeken 1000 forintért kapható az eredeti film DVD-je. Nézzétek meg, én is ezt tettem a remake megnézése után, és megláthatjátok, mi a különbség a látnoki tehetség és a CGI-re alapozott blöff között.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: film

Eddig 25 hozzászólás érkezett.

  1. digitalisbuskepulovag szerint:

    Egyszerűen katasztrófa ez a Captcha…
    Nem tudom mikor fogadja el a felismert (sic!) szöveget. Aztán ha nem, és újra berakom és jelszavazom, akkor közli, hogy ezt már látta… be ugyan nem vágja.
    Régóta vártam már ilyen írásra. Ahhoz, hogy az ember szellemi szinten el tudja fogadtatni az ellenérzéseit valamivel kapcsolatban, ahhoz csaknem didaktikus módon el kell magyaráznia, miért rossz az, amiről beszél.
    Számtalanszor és nem egy felületen írtam már meg – nem irodalmárként -, hogy Hollywood az emberi kultúra és szellem legnagyobb kártevője.
    Amit a fenti cikk írója elmondott számomra egyértelműen ezt igazolja.
    “Mintha készítőik nem bíznának az eredeti, ismeretlen figurákat és történetet bemutató forgatókönyvekben. A bizonytalantól tartó producerek asztalán régi képregények és VHS-kazetták porosodnak, várván végzetüket, hogy feldolgozás vagy remake készüljön belőlük.”
    Erről van szó. Éppen ezen a hétvégén -Aldiss monográfiájának olvasása közben – morfondíroztam azon, hogy miért maradnak el sorra a nagy, legendás sci-fi alkotások megfillmesítései. Azoké, amelyek esetleg kilógnának a filmgyár kliséi közül, vagy, ha nem állnak olyan távol ezektől, legalább az írójuk által fémjelzett minőségi történet lenne amit érdemes lenne megfeilmesíteni.
    Mióta kinlódnak Clarke Rámájával… Az egyik legcsodásabb szellemi teljesítmény volt ez a könyv az igazi tudományos fantasztikum világában. Mégsem készült még el, és nem tudom el fog-e valaha…
    Most arra nem térnék ki, hogy ennek a filmes univerzumnak szinte minden alkotása egyetlen történeti sémára épül: A harcra. A hétköznapinak tűnő főhős, akiről kiderül, hogy egy szuperhús, és fél kézzel intézi el a rosszfiúkat. Üldözés, bunyó, lamúr…
    mindezt azért, mert gazdaságilag csak a köuízlés kiszolgálása éri meg, mert az hoz sok pénzt. Természetesen financiális szempontból abszolúte ül a dolog…
    Az, hogy ez milyen következményekkel jár egy fiatal, intellektusát éppen felépítő nemzedék egyedei számára, egészen más ügy.
    Az eredmény megjósolható.
    Soha nem mondtam, hogy az eredeti Total Recall valami kiemelkedő film lenne. Dick műveit eleve szarul filmesítik meg. Az egész világon nagyon kevés rendező és forgatókönyvíró van, aki világának azt a kettősségre épülő, homályos és zavart lelki struktúráját meg tudná filmesíteni. Marad a töerténetekből kihizható váz és a rájuk építhető akció. Ez sem semmi, ha jól csinálják meg. Lásd Blade Runner.
    A Teotal Recall eredetijénak nagyságrenddel különb voltát pedig elsősorban a jól megkomponált figurák és a jó történetvezetés adta. El kellene fogadni, hogy a kommersznek ugyanúgy megvannak a szakmai titkai, amit ha valaki ismer és jól alkalmaz, akkor az eredmény jó. Arnie egyénisége minden olyan filmjéban elviszi a sztorit, amiben a jellegének megfelelő karaktert akasztottak rá, mint egy zakót. Terminátor, Conan, és természetesen Quaid… :) . Kevés beszéd, szigorú nézés és tiszta terror. Az ellenfél meghal, kész…
    Másik szerep. Azt hiszem kevés olyan szeretnivalóan kristálytiszta gonosz szerepekre született színész volt az elmúlt évtizedekben, – a film világában – mint Michael Ironside.
    Őt ias nehéz lehet kicserélni másra.
    Az új történetről nem tudok mit mondani, mert nem láttam a filmet, de a fentiek alapján most már nem is biztos, hogy megnézem… :)

  2. digitalisbuskepulovag szerint:

    Elnézést kérek fenti hozzászólásom szövegszerkesztési hibáiért, de a Captchától idegrohamot kapok, ha meglátom, és ez bezavar…

  3. conquistador szerint:

    “Számtalanszor és nem egy felületen írtam már meg – nem irodalmárként -, hogy Hollywood az emberi kultúra és szellem legnagyobb kártevője.”

    Tökéletesen egyet értek digitalisbuskepulovaggal, ehhez nincs is mit hozzáfűzni.

    “A történet maga a katasztrófa. Már a Verhoeven-féle változat sem próbálta visszaadni az alapműként szolgáló Dick-novellát (nem is kellett), de az azért túlzás, hogy a modern változat a Marsot kidobta az ablakon.”

    Ehhez pedig annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy szerintem azok a filmek, melyek Philip K. Dick műveiből “születnek”, legtöbb esetben túlságosan távol állnak a “Dick-i” világtól. Így pontosan a lényeg veszik el belőlük, és a fennmaradt ürességet felesleges akcióval, és erőszakkal töltik meg, vagy még azzal sem. Ellenpéldaként a Szárnyas fejvadász című filmet tudnám felhozni, amely nem teljesen hű az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?-hoz, de kétségtelenül remek feldolgozás.

  4. raves szerint:

    “Számtalanszor és nem egy felületen írtam már meg – nem irodalmárként -, hogy Hollywood az emberi kultúra és szellem legnagyobb kártevője.”

    Ez így, ebben a formában nem igaz.

    A cikkel egyetértek. Annyit tennék hozzá, hogy a rendező jegyzi még a Die Hard 4-et is.

  5. Chelloveck szerint:

    Végre egy épkézláb és igazságos ismertető!

  6. Sam Reed szerint:

    A Hollywoodról mondottakkal abszolút egyetértek. De ugye lenne megoldás, nem kell nézni a szemetet.

    OFF: valamit tényleg kellene tenni a catcha ellen, egyszerűen nevetséges amit művel. Egy robot ellen az olvasható szöveg is jó lenne, nem?

  7. hoild szerint:

    Csak a teasereket és hasonló reklámanyagokat láttam a remake-ből, de azok alapján pont olyan tucat-CGI, értéktelen akcióterméknek sejlett, mint a fenti elemzés alapján.

  8. Johann szerint:

    Hm, kár érte, jóval többet vártam ettől a remake-től. :(

    OFF: ha már hálivúd… Megnéztem a családdal a Merida c. “családi” mozit. Hááát, jobban örültem volna, ha a személyi drámát mélyítik el és nem a mondvacsinált konfliktust anya és lánya között. A korábbi hercegnői alapkérdés is jelentősen megváltozott; a “nem megyek férjhez, csak a szívbéli szerelmemhez”-ből eljutottunk a “nem megyek férjhez”-ig. Szép példa, mondhatom.

  9. Puska Veronika szerint:

    Épp most fejeztem be a film megtekintését, és örülök, hogy nem szántam rá mozijegyet. Ahogy a kritika is megfogalmazta, a régi Total recall ugyan filmtrükkök tekintetében elavultabb, de másban bizony felülmúlja az újat.

    Randevú a Rámával regényt illetően engem nem nyűgözött le annyira, mint mást, hiába tartják alapműnek. Tudományosan korrekt munka, de a csattanója nálam nem ütött akkorát, mint másnál. Ám nem egy kiemelten kezelt SF vagy fantasy regénnyel jártam így; az ízlésem, hogy mit méltányolok, sajátos.

  10. Schütt Ferenc szerint:

    Hát igen a régi nagy filmeket, most megpróbálják úja gyártani tele finomabbnál finomabb effek csokorral. Azonban rá kellene végre jönniük a készítőknek, hogy attól hogy egy filmet telerakunk számítógépes trükkel, attól nem lesz jobb a film. Egyes anno formabontó, hagyományokkal szakító filmeket pl.: Total Recall, Robocop, Predator, Judge Dredd nem lehet újra csinálni. Ezek a filmek akkor voltak jó helyen, jó időben. Ezek történelmet írtak, és nem lehet semmiféle CGI-vel újrateremteni azt a kultuszt, ami ezen filmek köré akalult. Lásd Star Wars – nem lett sikeresebb attól, hogy megtudtuk “Kiből lesz a cserebogár”. Az első részben kifejezetten csalódtam. Szóval a Dredd Bírótól már most azt mondom, a trailer-eket látva, hogy “Mentesen meg az Isten”. Az eredeti Total Recall-ban pont a Mars volt a lényeg, erre most ki akarják szúrni a szemünket egy “sima földi” belháborúval. Mindegy Én azt mondom, ezen is túl vagyunk, emlékezetest nem láttam sőt inkább szánalmas remake-nek érzem. De ez csak személyes vélemény.

  11. bugyantotta szerint:

    Ez a film egy nagy üres semmi lett – felejthető az egész – nem is érdemes rá több szót pazarolni – a korábbi Total Recall egy klasszissal jobb…

  12. digitalisbuskepulovag szerint:

    “Tudományosan korrekt munka, de a csattanója nálam nem ütött akkorát, mint másnál.”

    Annak a münek elég összetett csattanója volt, mert csak az én bumfordi, műszaki agyammal is kettős csattanót láttam benne.
    Az egyik egyszerű intellektuális katarzis (sic!)…: nem vettek észre bennünket…
    A másik egy kicsit odébb megy. Egyfajta elméleti tudományos csattanó. A triplicitás elvén működő világ sejtetése a rámaiakon keresztül. A mi világunkra a bipolaritás jellemző a viszonyokat meghatározó elven belül. Ki-be, fel-le, előre-hátra, hideg-meleg, jin-yang, sötét-világos, csúnya-szép,jó-rossz…
    A rámai elv ennél több. Természetesen, miután túlmutat a mi világunk szerkezetén, meghatározni nem, legfeljebb sejtetni tudta Clarke, hogy mi lehet az. Azok a bizonyos hármas struktúrák, az ebből keletkező forgószélszerű mozgások, a biztonsági elemek hármas megjelenése, stb.
    Személy szerint, még a kicsit száraz, tudományos nyelvezet és a nem különösebben kidolgozott karakterek ellenére is a sci-fi irodalom egyik csúcsteljesítményének tartom a Rámát.
    Ez a könyv az a bizonyos szellemi kalandok kategóriájába tartozik. Elképzelni egy csodálatos, idegen világot, amelyet jó volna teljességében megismerni, de nem nekünk hozta létre a mindenség…
    Azért elég randa egy dolog ez a captcha. Megint nem lett jó, de az újabb azonos szövegre rávágja, hogy már volt egyszer… :)

  13. juhaszviktor szerint:

    digitálisbúsképűlovag: a cikk témájához nem tartozik, de captchaügyben segíthet, hogy ha regisztrálsz, többet nem kéri a rendszer. Mint most nekem sem.

  14. Sam_Reed szerint:

    “ha regisztrálsz, többet nem kéri a rendszer.”

    Regisztráltam (az is egy külön tortúra volt, több évbe telt – komolyan), ettől függetlenül kéri a capthcát.

  15. digitalisbuskepulovag szerint:

    Kedves fijjug… :)
    Köszönöm a segitséget, de szerintem regisztrált állaotban leledzek, mert a Név és Mail rovatokban ott vannak az adataim (automatice megjelennek). Ennek ellenére kéri a captcha a kis randa biztonsági szavait… :)
    Most már úgy vagyok, hogy a beírt szöveget Ctrl+- vel elrakom, aztán ahányszor megkínoz ez a kis dög, annyiszor próbálkozom.

  16. adeptus szerint:

    Az OFF-szálhoz. Ha az ember regisztráltan jelentkezik be. csak az azonosítója meg egy Kijelentkezés gomb jelenik meg a szövegdoboz felett.

  17. Sam_Reed szerint:

    adeptus: Az OFF-szálhoz. Ha az ember regisztráltan jelentkezik be. csak az azonosítója meg egy Kijelentkezés gomb jelenik meg a szövegdoboz felett.

    Igen, a szöveg felett valóban. A szövegdoboz alatt viszont ott van a captcha.

    Lehet hogy minden regisztráció egyenlő, de vannak egyenlőbbek…

  18. adeptus szerint:

    Hm. Javaslom a kommentmotor rituális lemészárlását.

  19. juhaszviktor szerint:

    OFF OFF akkor ezt rosszul tudtam, elnézést.

  20. juhaszviktor szerint:

    (nem baj, az egyensúly jegyében helyette hibaüzenetet kapok, hogy nem sikerült kommentelnem, de az oldalra visszalépve mégis megjelenik a hozzászólásom.)

  21. digitalisbuskepulovag szerint:

    Sajnálom, hogy ezt ide kell írnom, de a fenti hozzázólások ezt követelik meg… tőlem. :)
    Kicsit riasztó, hogy a fenti témakör vitaszerű kiterjesztése helyett azonnal több hozzászólás keletkezett technikai problémákról…
    Ez ráadásul igaz az összes többi blogra.
    Komoly csalódás számomra az sfmag, akár sértődés lesz belőle, akár nem…

  22. juhaszviktor szerint:

    digitalisbuskepulovag: nem akarlak megbántani, de az egész captcha-témát te erőltetted ide, a legelső hozzászólásod legelső mondatában, és utána még legalább kétszer felemlegetted a biztonság kedvéért. Ezek után érdekes, hogy pont te vagy csalódott, amikor mások reagálnak rá, például segítő szándékkal.

    De hogy témánál maradjunk: a Totall Recall egyike a totálisan felesleges remake-eknek, de attól még a folyamatosan Hollywood-ekézést olvasni is fárasztó kissé.

  23. digitalisbuskepulovag szerint:

    :) Kedves Viktor!

    1./ Az az első mondat azért került oda, mert csak így tudtam az először megfogalmazott szöveget áterőltetni a rendszeren. Mint leírtam, annak ellenére, hogy nem tette be, ha újra – most már jó (eltalált) capcha jelszóval – beírtam, akkor közölte, hogy már volt.
    Ezt le is írtam.
    Különben nem én erőltettem ide. Jó páran panaszkodtak, illetve szakráztak miatta…

    2./ A jószándékú segitségeteket megköszöntem, ha humorosan is.

    3./ Az ekézés marad, illetve ha úgy gondoljátok, akkor ki lehet engem innen tenni, a különben érzésem szerint korrekt stílusomtól függetlenül.
    Itt emberek produkálnak olyan hozzászólásokat, amelyek semmilyen szellemi szinvonalat nem képviselnek túl azon, hogy mindenkibe bele tudnak kötni, és azt sem valami jó szöveggel.

    4./ Tetszik, nem tetszik, de én olyan irgalmatlan ellensége vagyok annak az agypusztító filmes társaságnak, amilyet igazán el sem tudtok képzelni. Normálisan leírtam, hogy mennyire kétségbeejtőnek tartom, hogy csodás művek parlagon hevernek – mint film lehetőség – ugyanakkor ezek az ökrök minden közepes bulit többször ráerlőltetnek a nézőkre, úgy, hogy a vége már semmit sem ér.
    Kifejezetten irántatok érzett tiszteletem miatt nem használtam olyan parlagibb és durvább kifejezéseket, amilyent megérdemelne Hollywwod.

    Sajnálom, hogy ez így alakult. Valószínüleg meg kell gondolnom, hogy egyáltalán hozzászóljak bármihez is, mert megint baj lett abból, hogy eltértem attól a fősodoról, amit ez a felület megszokott.

  24. Chelloveck szerint:

    Kedves Lovag, nekünk sok mindenben egyezni szokott a véleményünk, és értem én, hogy mit akarsz mondani a Hollywooddal, de szerintem a Hollywood túlságosan tág fogalom, azért az elmúlt száz évben elég sok minden kikerült onnan, és ha ezt a kifejezést használod, ezzel az általánosítással sok olyan filmmel is igazságtalanul bánsz, amelyek ott készültek, mégis értéket képviselnek.

  25. slighterman szerint:

    Szerintem az új Total Recall-lal kapcsolatban téves a megközelítés. Nem remake, akárhogyan is állítják, hanem az alapötlet megvalósítása másképpen. Én is elkezdtem összehasonlítani a Swarci-féle eredetivel, de hamar feladtam, nem érdemes. Ez egy nem csak scifi rajongókból álló nagyközönségnek szóló, klasszikus hollywoodi akciófilm, annak minden negatív vonásával. Két óra könnyed szórakozás, amit főleg (vagy talán egyedül) a látvány biztosít. Semmi több.
    Nem ez az egyetlen scifi a nyáron, amiben csalódtak a scifi kedvelői. Én már az előzetes ismertetőkből láttam, hogy nem követi az elődje sztoriját, ezért nem is voltak nagy elvárásaim.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon