Kosánc békés kis falu a hatalmas hegy, a Jeripusz tövében, a helyiek ki tudja, mióta élnek magában a tökéletes bukolikus idillben, bár mivel egy ifjúsági regényről van szó, az ilyen kifejezéseket azért hanyagolják. A történet leendő hősünk, az ifjú Balambér születésével és megkeresztelésével kezdődik, aki azért kapja ezt a szokatlan nevet, mert az anyja roppant dühös, hogy az apja már három napja nem tért haza a vadászatról, holott ő mindenórás (hasonló félrekeresztelési legendák a mi családunkban is vannak, csak a fiúgyermek születését követő háromnapos kocsmatúrával). Balambér azonban a kezdeti viharok ellenére vidám és kiegyensúlyozott gyermekké cseperedik, becsületes, derék kölyök, a falu szeme fénye.

Jó kis sorozat volt ez a pöttyös...

Iskolás gyermek már, amikor a vidéken felüti a fejét a nyugtalanság, és a vénasszonyok elkezdenek pletykálni róla, hogy nemsoká letelik a száz év, és Jeripusz, a hatalmas hegy gonosz ura felébred, hogy háborút szabadítson a földre. Ennek a legbiztosabb jele, hogy eltűnik a vidék legszebb lánya – és onnantól kezdve ezen az idilli vidéken sem lesz más, csak vér és halál. Viszállyal tarkítva.

Baljós egybeesés, hogy a faluba épp ekkor új gazda költözik, és Virág uram leánykája, az Eszter tényleg olyan szép, hogy még az oltárképekre sem festhettek szebb angyalt (különösen, hogy ez egy olyan falusi idill, amiből az egyház nagyon határozottan kimaradt. Nem hiányzik belőle, sőt, csak hát a magyar falusi életre sosem volt jellemző a vallástalanság). Sajnos csak külsőben hasonlít bármiféle égi teremtményre (az egy dögkeselyűt kivéve), mert amúgy önző, hiú és ritka kegyetlen teremtmény, aki örömét leli abban, ha mások fölött hatalma van. A jövevénytől leginkább a vele egyidős lányok szenvednek, főképp a szelíd, de nem csodaszép Madár Anna, mert Eszter nem ereszkedik le hozzájuk, és megbontja a gyerekközösséget.

A gyerekek kamaszkora a sokasodó viszályok és Virág Eszter bűvkörében telik el, ám egy kevéssé szép reggel megtörténik, amiről a vénasszonyok regéltek, és a falu legszebb lánya eltűnik. Balambér, és régi vetélytársa, a hörcsög természetű, heves Vendel megfogadják, hogy akár a hegy tetejére is felmennek érte, de visszahozzák.

Balambér hamar hű útitársakra lel Facsuta, a sétáló bokor, és Erimor, a beszélő eb személyében. Nemsokára csatlakozik hozzájuk egy különös, szótlan legény is, Dani, akinek mintha a fejéhez nőtt volna a kalapja, és együtt indulnak meg a hegy első különös próbája, a kővé dermedt város felé.

Idővel eljutnak a Halál malmába, megjárják a Zokogó szakadékot, és vendégeskednek a Vénusz-kastélyban is. Csodálatos, megrázó és megható kalandokon mennek át, míg végre Balambér is rájön, hogy halandóként nem remélheti, hogy végképp legyőzi a Gonoszt – de azt megteheti, hogy eltereli a figyelmét a hazájáról, és magának, a szeretteinek békét szerez. Azt is megérti, hogy Eszter kegyetlen szépségénél többet ér egy igazán hű és nagylelkű, bátor szív, és mire hazatér, lelkes kamaszfiúból bölcs férfivá érik.

Minthogy ifjúsági regényről van szó, a könyv nem túl hosszú – nincs hét ív sem – és néhol talán naiv és egyszerű, de hihetetlen képzelőerő és mesélőkedv buzog benne. Azért persze ne feledjük el, hogy ez egy Pöttyös Könyv volt, azaz a 8–12 éves lányoknak szánt ifjúsági sorozat darabja: van benne szerelem, de nincs benne tragédia, van benne tanulság és mondanivaló, de szerencsére természetesen simul bele a történetbe, nem erőltetett, nem tolakodó. Mesebolond kamaszlányként feledhetetlen élmény volt, de felnőttként is borzongató, megható történet.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon