Susanna Clarke, A Hollókirály szerzője ugyan a mű 2004-es megjelenése óta sem írta meg a folytatást, de 2006-ban kiadták novelláskötetét, a Búcsúbáj hölgyei és más történeteket. A nagy előd 766 oldalához  képest ez a kötet igencsak vékonyka a maga 249 oldalával, melyet ráadásul sokkal nagyobb betűtípussal szedtek. A mű szakít A Hollókirály borongós, komorabb hangulatával, a benne szereplő történetek inkább mesések, könnyedebbek, de azért nem nélkülözik a furcsa, nem egyszer bizarr szituációkat. Az írónő szerencsére ezúttal is ragaszkodott ahhoz, hogy az adott kor stílusában írja történeteit, és minden,  sokszor levél- vagy naplóformában íródott novellának megvan a maga egyedi, nem egyszer szatirikus vagy épp mesés hangvétele.

A kötet ezúttal nem az angol mágusok életére koncentrál, és a megszokott lábjegyzetekből is kevesebb van. A fő tematika a tündérek köré csoportosul, és nyolc novellában (mesében?) járja körül az Anglia „mögött” élő különös lények életét és kihatását az emberekre, de ismét találkozhatunk varázslókkal is.  A következőkben az egyes novellákat mutatom be.

A magyar kiadás borítója

Búcsúbáj hölgyei
A címadó novellát Clarke még A Hollókirály írása közben, egy kurzus záró munkájaként alkotta, és a tanára annyira le volt nyűgözve, hogy barátjának, Neil Gaimannek is elküldte, aki innentől fogva segítette az írónőt. Nemcsak írása, de cselekménye is a nagy elődével egyező időben történik. Találkozhatunk Jonathan Strange-dzsel aki Búcsúbáj falujában vendégeskedik felesége rokonainál és három helybéli nő különös mágiájával kénytelen szembesülni, ami számára érthetetlen, néhány ember számára pedig egyenesen halálos.

 Torkos-hegyről
Különös mese az ígéretekről és arról, hogy mi történik ha egy ember egy tündért hív segítségül. Miranda csak házassága közben tudja meg, hogy édesanyja a keze mellett öt motling lenfonalat ígért leendő vejének, a különös vérmérsékletű John Sowrestone-nak, noha Miranda egyáltalán nem tud szőni. A határidő végén a türelmetlen úr arra vetemedik, hogy bezárja nejét egy szövőszékkel. A nő kétségbeesésében egy tündért hív segítségül. A Torkos-hegyről alapja egy Grimm-mese, amiben egy manó arannyá változtatja a szénát, hogy egy toronyba börtönzött lány azt adhassa királyának.

Susanna Clarke

Mrs. Mabb
Mrs. Mabb
, a különös, gazdag özvegy(?) házában vendégeskedett egy fiatal lány, Venetia Moore vőlegénye, ám haza már nem tért onnan. A sértett lány mindent megtesz, hogy eljusson a házba, amiről mindenki tudja, hogy hol van, mégis mindenki mást mond. Ráadásul Venetiát szokatlan balesetek érik, különös lények támadják meg.  Vajon látomásai vannak a veszteség miatti őrülettől vagy tényleg tündérek védik Mrs. Mabb házát?

Wellington hercege elveszti lovát
Egy rövidke történet, mely elvileg a Gaiman Csillagporából ismerős Falvában játszódik, de ennek sok szerepe nincs. Egy csattanón kívül nincs más érdekessége.

Az angol kiadás borítója

Mr. Simonelli avagy a tündérözvegy
Mr. Simonelli, a frissen felszentelt anglikán pap első gyülekezetébe  igyekszik, ám a viharos úton egy különös férfi egy szülés lebonyolításához kéri segítségét. Az orvosláshoz értő pap nemcsak az elhanyagolt, mégis drágakövekkel ékesített  nemesi lakhelyen döbben meg, de a világra segített torz csecsemőn is, ám az anyát nem tudja megmenteni. Gyülekezetébe érve kiderül, hogy az illető kúria nemcsak elhanyagolt, de a falu tudomása szerint elhagyatott is, ráadásul az utóbbi években feltűnően sok fiatal lány tűnt el benne. A lelkész összefüggést lát a különc nemes és az elrablások közt, és a végén még arra is rádöbben, hogy őt magát is kapcsolat fűzi a tündérek fajához.

Lángszél Timót, avagy hogyan épült a tündérhíd Thoresbynél
A történet egy tündér és egy orvos barátságáról szól. Az egyes párbeszédekből újabb adalékokat kapunk a tündérek nyakatekert gondolkodásából. Legnagyobb erénye nem egy csattanó vagy a mondanivaló, hanem a tündérmágia különös hangulatának és hatásának bemutatása az egyszerű emberekre.

Bestiák és rácsok
Máriának, a skótok (valóságban is élt) királynőjének a halálát meséli el ez a történet. A királynő akaratából egy félreeső nemesi kúrián vendégeskedik Mária, aki bosszút forral Erzsébet ellen. Házigazdája varázshatalmát próbálja felhasználni tervéhez, de végül a varázslat az ő végzete lesz.

John Uskglass és a cumbriai szénégető
Megmosolyogtató és kimondottan könnyed történet, mely azt meséli el, hogy járt túl egy egyszerű szénégető a legendás Hollókirály eszén. A történetre több lábjegyzet is hivatkozik A Hollókirályban.

A novelláskötet ugyan nem ér fel A Hollókirály zsenialitásával és eredetiségével, de a remekül megírt, különböző hangvételű történetek kiváló szórakozást nyújthatnak egy kis könnyed kikapcsolódásra vágyóknak, akik szeretik a tündéreket.

Kapcsolódó cikkünk: http://sfmag.hu/2012/06/04/susanna-clarke-a-hollokiraly/

Hasznos linkek

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 2 hozzászólás.

  1. vinitor szerint:

    a tündérözvegyes novellában emlékeim szerint semmi ilyesmi nem történik: „az illető kúria nemcsak elhanyagolt, de a falu tudomása szerint elhagyatott is, ráadásul az utóbbi években feltűnően sok fiatal lány tűnt el benne”
    a falu tudomása szerint vagy nem létezik (paraszti babonaság), vagy ajánlatos óvakodni tőle
    és mindössze egyetlen eltűnéssel hozzák kapcsolatba, amely végülis elvezet a végkifejtetig

    Egyébként jó kis ismertető, köszönjük 🙂

  2. solymosgyu szerint:

    én inkább az elveszett mesék folytatásár-ől írnék kritikát. utána meg kiadnám.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon