A cirkusz motívuma nem sűrűn fordul elő a fantasztikus irodalomban, de az utóbbi időben kezd népszerűvé válni. Korábban már írtunk Genevieve Valentine Mechanique  című regényéről és erre épített Erin Morgenstern elsőkönyves írónő is. Sok feltétel adott a titokzatos atmoszféra megteremtéséhez: egy zárt, külsősök számára ismeretlen világ, amelynek kulisszái mögött éppúgy helye van a megtévesztésnek, mint a valódi mágiának. Ez utóbbira koncentrál a néhány hónapja magyarul is olvasható  Éjszakai cirkusz .

A magyar kiadás borítója

A fülszöveg egy titokzatos cirkuszt és két mágus párbaját ígéri az olvasóknak. Az előbbi jóval szembeötlőbb és egyfajta rejtett főszereplőjévé válik a műnek.  A Cirque des Reves, vagyis az álmok cirkusza minden bevezető és reklám nélkül egyszer csak megjelenik egy város közelében, sosem látott látványosságokat ígér, belépni pedig csakis éjszaka lehet. Ez már önmagában is ígéretes alap.  Kiváló gondolat, hogy az intézmény több nézőpontból is megjelenik. A prológus és néhány közjáték hangulatkeltő részletekkel szolgál egy ismeretlen látogató szemszögéből, míg máskor Bailey, egy kisfiú (később tini) csodálkozó szemeivel fedezzük fel, akinek a végén fontos szerep jut.  A könyv legnagyobb része azonban Bailey idővonala előtt 20-30 évvel játszódik, és a cirkusz születését meséli el.  Mindebből látható, hogy a mű sokat ugrál térben és időben, ami néha zavaró, de a könyv végére összefut  a két idővonal. Az írónőt dicséri, hogy a cirkusz az alapítás bemutatásával sem veszt a hangulatából.  A misztikum fennmarad, lévén az intézmény a második fő téma, mely két mágus különös párbajának a helyszíne lesz. Több furcsaság is kíséri a turnét: az alapítástól kezdve valamiért egyik szervező sem öregszik különösebben.

Nem meglepő, de ez a két varázstudó maga a két főszereplő, Celia és Marco. A fülszövegben ígértekkel ellentétben küzdelmük nem túl heves, és a könyv közepéig inkább a háttérben marad, egyfajta baljós sors árnyékaként a fiatalok jövőjére. Fiatalkorukban erre a versengésre készítik fel őket mestereik, cseppet sem kedves eszközökkel. Celiának a saját apja töri a csontját, hogy így gyakorolja a gyógyítóvarázst, míg Marco éveken át nem beszélhetett senkivel és elzárva élt. Emellett furcsa, hogy nem lett komolyabb mentális torzulása. A versengésük a cirkuszban zajlik, és mindketten igyekeznek attrakcióikban felülmúlni a másikat, miközben egyikük sem érti mestereik játszmájának lényegét vagy a tétet.

Erin Morgenstern

A mű egyértelműen fantasy, mivel a tudománynak semmilyen szerep nem jut benne, a fantasztikumot egy lassan kibontakozó szerelmi szállal, (sötétebb) tündérmesével és két ember személyes tragédiájának történetével vegyíti.  A mágia természetes része a világnak, bár a közember ebből mit sem észlel, a színpadon azt látja, amit látni szeretne: trükköket. Eredete és működése ismeretlen, annyi kiderül, hogy néhányan különleges képességekkel jönnek a világra, amit puszta gyakorlással (Isobel, Pixie és Dixie) vagy ezt kiegészítve komolyabb elméleti felkészüléssel (Marco, részben Celia) lehet fejleszteni.  Nincs is többre szükség, mivel a könyv egyik fő erénye a titokzatos hangulat megteremtése, aminek a varázslat az egyik eszköze.

A másik ilyennek a nyelvezetet érzem. Nincsenek hosszadalmas eszmefutattások,  a dialógusok és a leírások viszonylag tömörek, noha ez utóbbit több esetben festői képek teszik érzékletessé.  Számomra egyfajta lappangó feszültséget kölcsönzött a szövegnek, hogy nem múlt-, hanem jelenidőben íródott. Úgy éreztem, sokkal inkább együtt haladok a szereplőkkel, és azokban a pillanatokban ott vagyok mellettük. A fordítás kellemesen sikeredett, elgépelés is csak alig-alig akadt.

Sajnos a szereplőkhöz való közelséget a jellemábrázolás nem nagyon lendítette előre. Morgenstern ugyan kevés számú főszereplővel (és még kevesebb nézőpontkarakterrel) dolgozik, és megvan a maguk kialakult személyisége, de igazából egyiküket sem tudtam igazán a szívember zárni, valami hiányzik belőlük. Megkedveltem őket, mint a cirkusz művészeit, de az előadás végeztével nem rohannék oda hozzájuk, az olvasóval valamiért fenntartják a távolságot.

Az angol nyelvű kiadás borítója

A világba ágyazottság is fájó pontja a műnek. Noha a XIX-XX. század fordulóján járunk, és több nagyvárost is útba ejtünk, néhány jellemző tárgyon (fűző, keménykalap) és a fejezetek elején található hely- és dátummegjelölésen kívül erre semmi nem utal. Tulajdonképpen a helyszíneket könnyedén felcserélhetnék napjaink bármelyik nagyvárosára, a cselekményen vagy a szereplőkön nem lehetne érezni. A cirkuszi hasonlatnál maradva: lebonthatjuk a sátrat és máshol ugyanúgy felállíthatjuk. Nem secondary world fantasyvel van dolgunk, ahol a világ leírása nélkül az olvasó el sem tudja képzelni, hol jár, és nyilván nem ez a regény fő hangsúlya, de nekem azért mégis több minden kellene egy jó kis boldog békeidők-beli hangulathoz.

Végezetül pár szó a mű külsejéről: szép, keménytáblás kötet, egy közepes borítóval, mely alapján éppúgy lehetne mesekönyv, mint romantikus regény. Magam részéről az amerikai borítót sokkal sejtelmesebbnek és egy kicsit ijesztőbbnek tartom. Hangulatosra sikeredett, hogy az eredeti kiadáshoz igazodva feketére van színezve a lapok oldala és kellemes meglepetés az is, hogy a védőborító alatt a vörös kemény táblákon egy ezüst óra látható, így ezekkel a díszítőelemekkel sikerült közeledni a regény szimbolikájához.

Az előző bekezdésekből talán nyilvánvaló, hogy ez a regény azon művek közé tartozik, amit igazából nem tudok hova tenni. Boldog békeidőkben játszódó regény, századvégi atmoszféra nélkül, elvileg karaktercentrikus mű, híján igazán magával ragadó szereplőknek. Egyértelmű pozitívuma azonban  a kissé komor, borongós hangulat fenntartása, és a tény, hogy a könnyed, látványos cirkusz mellett remekül megfér a lappangó feszültség. A vége kellemesre sikeredett, bár néhány ponton nem illik bele a mű hangulatába. Első regénynek azért nem egy rossz darab, ha nem is feltétlenül igazán maradandó.

Hasznos linkek:

Érdekességek:

  • Aki május 21-ig online megrendelte a Libritől a művet, kétszemélyes cirkuszbelépőt kaphatott.
  • A tervek szerint 2013-ban film készül a regényből.

 

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon