Mi történt volna, ha Ferenc Ferdinánd túléli a szarajevói merényletet, és elmarad az I. Világháború? Erre ad választ Oliver Henkel Kaisertag című alternatív történelmi regénye, léghajókkal, dán terroristákkal, és egy 1980-as évekbeli porosz birodalommal adeptus ismertetőjében.

Oliver Henkel – akinek bemutatkozó regényét már ismertettük oldalunkon – a német alternatív történelemírás legjelesebb képviselője, amit a szakma is elismer: nem véletlen, hogy a Die Zeitmaschine Karls des Grossen után 2003-ban a Kaisertag (Császárnap) is Német Science Fiction-díjban részesült.

Míg a bemutatkozó kötet egy lehetséges távoli múltat mutatott be, a Kaisertag egy alternatív késő ’80-as évekbe kalauzol el. Ebben a világban Németország a legjelentősebb nagyhatalom, a technika valahol a századelő szintjén rekedt meg, a haderő büszkeségei a csúcsos sisakot viselő gyalogosok valamint a titokzatos elitalakulatok (Sonderbrigaden). A birodalom biztonságát látszólag csak a dán terroristák és az angolokkal és a franciákkal szembeni gazdasági ellentétek veszélyeztetik. Henkel attól sem riadt vissza, hogy az SF körökben már szinte közhelynek számító léghajókat tegye meg uralkodó légi közlekedési eszközzé, sőt, meghatározó szerepet szánt nekik.

De mitől is különbözik ez a világ ennyire a miénktől? A választ egy a könyv elején gót betűkkel olvasható újságcikk adja meg: Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös a sikertelen merényletet követően szerencsésen visszatért Boszniából. Így az első világháborúhoz vezető casus belli elmaradt, majd hosszú béke köszöntött Európára. Természetesen vitatható, hogy az akkori feszült politikai helyzetben ez a momentum elég lett volna-e a háború elkerüléséhez, de a gondolatkísérlet alapjául megteszi.

Történetünk krimiként indul. Friedrich Prieß hamburgi magándetektív, aki többnyire kikapós feleségek után nyomoz, megbízást kap egy katonai titkosrendőr özvegyétől, hogy vizsgálja ki férje állítólagos öngyilkosságát. Bár Prieß részben katonai múltja miatt kerüli a véres feladatokat, a mesés honorárium és a hölgy személyes bája ráveszi, hogy vállalja el a feladatot. A nyomozás érdekében Lübeckbe kell utaznia, a Hanzavárosban pedig segítséget kér volt menyasszonyától, Alexandra Dühringtől, a helyi rendőrfőnöktől. A nyomozás során – amint az várható – egy kiterjedt összeesküvésre derül fény, amely a világbékét veszélyeztetheti: de vannak, akiknek semmi sem drága a német nagyhatalom megőrzéséért.

A könyvben fokozatosan ismerjük meg az összeesküvés szálait, így nem kívánok túl sok poént lelőni, annyit mindenesetre elárulok, hogy szerepet kapnak a regényben valós történelmi személyek, illetve a vadonatúj haditechnikai fejlesztés, az atombomba is.

A regény egyik legfontosabb helyszíne

A regény egyik legfontosabb helyszíne, a Petrikirche

Bár a porosz–német világ akár vonzónak is tűnhetne, sok negatívuma van. A megmerevedett fejlődés hasonlóképpen merev társadalmi berendezkedést eredményezett: a nőknek a konyhában és a gyerekek mellett a helye, Prieß és Alexandra korábbi szakítását is az előbbi katonai pályája és utóbbi egyetemi tanulmányai közti „kibékíthetetlen” konfliktus okozta. A technika csúcsa az automobil, de 1988-ban is a ’20-as évekre jellemző járművek közlekednek, természetesen az energiaforrások is az első világháború idejére jellemzők. És bár Európa békés, azért voltak nagy háborúk az évszázadban, például az, amelyben Kínát a nemzetközi erők leigázták és felosztották egymás közt. És mindennek megvannak a felelősei.

Igen erős pontja a regénynek magának Lübecknek az ábrázolása. Szinte a teljes regény itt játszódik, a leírások és a mellékelt térkép alapján jól el lehet helyezni az eseményeket. Lübeck a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, itt Henkel egy ép várost ábrázol. Érdekes, hogy a „rosszak” táborában a nemzetiszocialista mozgalom létrejötte nélkül is kialakultak annak eszméi.

A regény többféleképpen szórakoztatja az olvasót. Egyrészt igen élvezetes a világ leírása, másrészt egy izgalmas, akciókban is bővelkedő kalandot is kézhez kapunk vele, no meg akad benne némi kémtörténet is. Henkel érezhetően sokat fejlődött előző – szintén kimondottan jó – regényéhez képest. A Zeitmaschinével ellentétben itt már nincs szó a mi világunk helyreállításáról vagy időutazásról, a Kaisertag hamisítatlan alternatív történelem.

Linkek:

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 4 hozzászólás érkezett.

  1. Névtelen szerint:

    Remek regény lehet, de magyarázza valamivel, hogy egy kapitalista világban a technika fejlődése miért rekedt meg csak úgy? :)

  2. kwindu szerint:

    Jó volna magyar megjelenés a közel jövőben. A technikai fejlődés meg azé állt meg, mert a szerző így karta mondhatnám úgy is azé mer csak:-))))Tréfát félre téve a kérdés szerintem is jogos.

  3. Algeroth szerint:

    A technikai csúszás több, mint valószínű, hogy a két elmaradt világháború miatt következett be. Mivel a mi világunkban a legtöbb modern eszközt vagy annak ősét a két világháború illetve az azt követő hidegháború termelte ki.

  4. Névtelen szerint:

    Igen, ez ilyen elterjedt vélekedés, hogy a háborúk gyorsították a fejlődést. De szerintem ez nem teljesen igaz. Biztosan nem állt volna le a technikai fejlődés “csak úgy” 60 évre, esetleg más irányokat vesz. Hozzám közelebb áll egyébként az a megközelítés, hogy békeidőben az alapkutatások, a háborús időben pedig az alkalmazott kutatások kerülnek előtérbe.

    De érdemes például az első világháború előtti 40 évet megvizsgálni, amit pont a gyors tudományos és technikai fejlődés jellemzett (háború nélkül ugye). Nehéz elképzelni, hogy ez a folyamat csak úgy leállt volna.

    Elnézést, azért rugózok ennyit ezen a fejlődés kérdésen, mert számomra fontos, hogy egy regény világa “hihető” legyen. Pláne egy alternatív történelmi regénynél, hogy miért úgy alakultak a dolgok, ahogy. Számomra pont ez lenne érdekes.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon