1995-ben a Móra sci-fi vonala a végét járja, hamarosan megszűnik a Galaktika, és a Galaktika Baráti Kör sem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ez utóbbi sorozatban jelent meg Frank Herbert Halandók és halhatatlanok című könyve (eredetileg The Heaven Makers), amit ugyan a fülszövegben tévesen Nebula-díjasként tüntetnek fel (vélhetően az első amerikai borító fülszövege zavarhatta meg a kiadó munkatársát), az eredetileg 1968-as történet mindenképpen figyelemre érdemes.

„Kelexel, a felderítő, egy felnőtt kem számára a lehető legsötétebb előérzetekkel és bensőjében a legnagyobb feszültséggel ereszkedett le a mesehajó óceán mélyén lapuló rejtekhelyére.” Ezekkel a szavakkal indul a könyv, mi pedig máris belecsöppenünk egy nagy játszmába. A kem egy ősöreg civilizáció, amelynek tagjai halhatatlanok, a megfiatalító eljárásoknak hála ténylegesen örökké élhetnek (hasonlóan a Heisenberg szeme optimbereihez). Azonban hiába a hosszú élet, azt ki is kell tölteni, és egy kem számára nincs nagyobb veszély az unalomnál. Ezért mindent megtesznek, hogy ezt elkerüljék, akár komplett bolygók életét is befolyásolják. Úgynevezett mesehajókat telepítenek különféle világokra, ahol a kemek alakítják az ottani történelmet, ha kell, fajokat tesznek értelmessé és terelik őket. Persze ezekben a gigászi színdarabokban, melyet minden kem átélhet, hála a fejlett technikáknak, ugyanúgy szerepelnek komédiák mint tragédiák. És ugyanúgy érdekes lehet egy háború mint egy családi gyilkosság. Az egyik leghíresebb mesehajó Fraffiné, aki felhívja magára a Fensőbbség, a kemek legfőbb szervének figyelmét. Kelexel feladata, hogy kiderítse, mit csinálhat Fraffin azon a primitív bolygón, melynek lakói úgy hasonlítanak a kemekre. Azonban még ő maga sem sejti, azzal, hogy a lábát a mesehajóra tette, már el is indult a végzete felé, Fraffin ugyanis olyan tudás birtokában van, amivel könnyedén tönkreteheti az ügynököt.

Mindeközben Dr. Andy Thurlow megrendülten értesül róla, hogy hajdani menyasszonyának apja kegyetlenül meggyilkolta saját feleségét. A pszichológust kihívják az őrjöngő férfihez, azonban valami furcsa dolog történik. Dr. Thurlow egy szivar alakú járművet pillant meg, benne pedig apró lényeket. Bár elsőre hallucinációnak gondolja a dolgot, hamarosan megbizonyosodik róla, hogy itt valami másról van szó. Lehetséges, hogy a szemét ért baleset miatt látja ezeket a lényeket, akik mintha befolyásolnák az embereket? És vajon ezek a lények mit fognak tenni vele, ha rájönnek, hogy őt nem olyan könnyű irányítani, mint a többieket? Thurlow akaratán kívül keveredik bele a kemek játszmájába, és fogalma sincs, hogy az ő személyes tragédiája az egész kem civilizációra ki fog hatni.

Herbertet – úgy tűnik – kifejezetten foglalkoztatta a hosszú élet (kvázi a halhatatlanság) hatása, ugyanis mint fentebb utaltunk rá, ez a második ilyen témát boncolgató műve. Itt azonban nem arról van szó, mint a Heisenberg szemében, amelyben egy statikus társadalmat akar kimozdítani a helyéből. Itt a személyes perspektíva sokkal hangsúlyosabb, és ez a karakterek szintjén is meglátszik. Kevesebb a szereplő, jobban kidolgozottak (talán csak az ember nő karaktere hagy maga után kivetni valót, de ebbe talán már csak a mai olvasó kötne bele). A kemek örökléte, az unalom – egyszersmind a céltalan élet, az igazi halál – peremén egyensúlyozó civilizációja az egyéneken, főleg Fraffin és Kelexel személyiségén át nyer perspektívát. Fraffin a végletekig azonosul a földi emberekkel, megleli azt, ami hiányzik a kemek számára: a múltat. Az örök életben ugyanis a múlt oly távoli és jelentéktelen, hogy el is felejtik azt, ezzel viszont lényük egy fontos részét vesztik el. Kelexel bukását is az okozza, hogy megízleli a halandóságot, és rájön arra, hogy bár örökké él, élete valójában sokkal kevesebbet ér, mint a halandó embereké. A könyv ugyan rövid, akár egy délután alatt elolvasható, mégis sokkal többet rejt magában. Ugyan csak egy gondolatot visz végig, de azt teljes mértékben, okosan. Nem törekszik arra, amire a legtöbb mai mű, hogy minél több mondanivalót beletuszkoljon 3-400 oldalba. Ez egy klasszikus gondolkodtató sci-fi, olyasmi, ami azokat is megmozgatja, akik egyébként csak egy kis kikapcsolódásra vágynak. Nem akarja megváltani a világot, de alattomosan gondolkodásra késztet. Egy jó stílusban megírt, kissé tévéfilmeket idéző mű, amit bátran kézbe vehet bárki, aki szereti a jó sci-fiket vagy Frank Herbert írásait.

Hasznos információk:

  • Eredetileg 1967-ben jelent meg folytatásokban az Amazing Stories hasábjain, 1968-ben pedig könyv alakban.
  • Magyarul 1995-ben a Móra kiadó adta ki, a Galaktika Baráti Kör keretében.

Hasznos linkek:

ISFDB

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 2 hozzászólás érkezett.

  1. DBL szerint:

    Remek kis írás!
    Rendesen felpiszkáltad a kíváncsiságom… :)
    El kezdenem keresni ezt a könyvet.

  2. Screin szerint:

    Huu, nekem evek munkaja volt beszerezni ezt a konyvet! De megerte :)

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon