Legalább ezer meg egy módja van annak, hogy egy regényíró, műfajtól vagy tematikától függően a jelennek a múlttal való találkozását bemutassa. Történhet ez akár teljesen személytelenül egy épület vagy festmény útján, kicsit jobban megismerve levelek vagy egy napló segítségével, de legkézzelfoghatóbban maga a múltbeli résztvevő tudja elmesélni saját történetét. De hogy hogyan jelenik meg egy több ezer éves figura egy 21. századbeli mesében? Nos, ezt tudhatjuk meg Guy Gavriel Kay Ysabel c. regényéből.

A 15 éves Ned Marriner pár hétre Provence-ba utazik fotós édesapjával, hogy fényképeket készítsenek egy készülő albumhoz. Az épületeket és tájakat járva azonban Ned olyan emberekkel és lényekkel találkozik, akiknek határozottan nem kellene ott lenniük, majd miután apja csapatának egyik tagja közvetlenül is belekeveredik a szokatlan eseményekbe, a fiúnak is be kell kapcsolódnia a több ezer éves történetbe. Ebben segítségére lesz soha nem látott nagynénje, akitől szintén nem állnak távol a csodának tűnő átváltozások, az állatbőrbe bújt szellemek és a druidák. Persze, provence-i barangolásuk közepette nem csak a kelta és római emlékekről tudnak meg többet, hanem a saját családjukról is.

Kétségtelenül izgalmas és szórakoztató történetet dobott össze a kanadai szerző, ami a fantasy álcája alatt néha sokszor inkább útikönyv, mint regény jellegű. Látszik, hogy komoly kutatás előzte meg a kötet megírását, mert az egyes helyszíneket valóban életszerűen és látványosan mutatja be. Olvasás közben könnyen felidézhetővé válik a kétezer évvel azelőtti világ képe és valósága, és a felbukkanó ősi arcok is képesek megteremteni az illúziót. Ez kevéssé mondható el a regény jelenkori szereplőiről.

Sajnos a legtöbb karakter csak egy-egy elnagyolt ecsetvonással, jellemző tulajdonság nélkül került felvázolásra és így mélyebb benyomást nem is tesznek az olvasóra. Ned és családja, főleg az édesanyja és nagynénje alakján keresztül azonban olyan kérdéseket vet fel az író, amelyek számos rokoni kapcsolat során felbukkanhatnak. Mindig is érdekelt a családtörténet, így a titkok, a szerettek közötti gyakran érthetetlen viták közötti összefüggések külön jelentőséggel bírtak. És ugyan kicsit sekélyes módon, de Ned alakján keresztül a felnőtté válás, a válaszok nélküli kérdések kora is átélhetővé válik.

Sajnos a kötet legnagyobb hibáit nem az írónál kell keresnünk, hanem a magyar kiadásban. Több helyütt hibaként említik a rózsaszín borítót és a nem túlságosan eltalált borítóképet – tény, hogy nem ez Sallai Péter legjobb munkája, de közel sem olyan tragikus, mint a fordítás. Bevallom, nem igazán szoktam angolul olvasni, így számomra a magyarítási hibák általában nem annyira feltűnőek, mint az idegen nyelven olvasók számára. De itt már én sem mehettem el mellettük szó nélkül. A fordító, Sohár Anikó olyan kifejezéseket ötölt ki, amelyeket magyarul soha nem mondanánk ki, és magától a regénybeli környezettől is teljesen idegenek, erőltetettem próbálják felidézni a mai tizenévesek szóhasználatát, meglehetősen sikertelenül. Várjuk mindazok jelentkezését, akik rendszeresen használják a „pizzázó” és az „unfrankó” szavakat!

Mindezek ellenére élvezetes mű az Ysabel, különösen azok számára, akiket kifejezetten érdekel a családi kapcsolatok szövevényessége, Provence valóban csodás tájai és az ősi rítusok mai világra gyakorolt hatása. Ha pedig egyszerűen csak egy olyan fantasy-t akar valaki olvasni, ami nem is igazi fantasy, azaz nincsenek benne törpök, meg orkok és epikus harcok, csak egy icipici misztikum a mi világunk talaján, annak ez a regény a legjobb választás.

Az íróról

A szerző

Guy Gavriel Kay 1954-ben született a saskatchewani Weyburnben. Az 1970-es években egy ideig Oxfordban élt és együttműködött Christopher Tolkiennel édesapja, J. R. R. Tolkien örökségének rendszerezésében, valamint A szilmarilok kötet összeállításában. Kanadába visszatérve a Torontói Egyetemen jogot tanult és a helyi ügyvédi kamara tagjaként is dolgozott. 1984-ben jelent meg első könyve The Summer Tree címmel, ami a The Fionavar Tapestry c. ciklusának első darabja. Ezt követően több regénye, valamint verseskötete is jelent meg komoly anyagi és kritikai sikerrel. Két alkalommal nyerte el az Aurora-díjat, műveit több mint húsz nyelvre fordították le. Jelenleg Torontóban él feleségével és gyermekeivel. Az Ysabel 2007-ben jelent meg, és lazán kapcsolódik a The Fionavar Tapestry-ciklushoz két mellékszereplőjén keresztül. 2008-ban meghozta a szerzőnek a World Fantasy-díjat.

Hasznos linkek:

A szerző weboldala

Egy másik oldal a szerzőről

Az Ysabel oldala

Készítette Benkő Marianna

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 3 hozzászólás.

  1. sezlony szerint:

    Ööö, használom a pizzázó kifejezést. 🙂

  2. solymosgyu szerint:

    Ez nem tetszett nekem.

  3. maggoth szerint:

    Én meg az unfrankót, sajnálom, bár mondjuk nem vagyok tini 🙂

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon