A finn fantasztikus irodalom – mint ahogy azt már a cikk első részében is láthattuk – mélyen gyökerezik a finn mondavilágban és a természet-közeliségben. A finn SF-re azonban kétségtelen hatást gyakorolt az északi emberek életmódja, világa, valamint felfedezhető benne a szlávos melankólia is. Nem csoda, hogy a legnépszerűbb finn SF művek alapvetően misztikus elemekkel operáló realisztikus, „mindennapi” történetek. A társadalmi változások is megjelennek az írásokban, pl. a ’90-es évek elején bekövetkezett recesszió és hatásai; nyomon követhetők a trendek, vagy egy-egy külföldi szerző munkásságának befolyása is.  Ilyen volt a finn horror koronázatlan királya, Boris Hurtta vezette rövid, de annál intenzívebb Lovecraft-őrület az 1990-es években: a fanzinok oldalain finn szerzők építették tovább Lovecraft világát.

A finn fantasztikus irodalmi életet lehetetlen anélkül ismertetni, hogy ne szentelnénk külön cikket az ottani rajongói életnek. Mint már az előző részben említettük, Finnországban jelenleg több mint húsz kisebb-nagyobb klub, egyesület, társaság működik – átfogó, tehát pl. egy Finn SF Egyesület, gyakorlatilag nem létezik, azonban a látszólag szétforgácsolt rajongók és szerveződéseik rendkívül együttműködők, összetartók. Nem tesznek különbséget aközött sem, hogy valaki fantasy, sci-fi, horror vagy más fantasztikus irányzat elkötelezett rajongója – ők egységben gondolkodnak.

Finncon

A finn SF rajongók országos találkozója – csöppet sem meglepő módon – a Finncon nevet viseli, és ugyanolyan, mint bármely más SF találkozó a világon: párhuzamosan futó programok, előadások, könyvbemutatók, dedikálások, kiállítások, játékos versenyek közül válogathat a nagyérdemű. Nagymértékben irodalmi találkozó, a belépés ingyenes, és a meghívott „sztárvendégek” mindig is írók voltak televíziós személyiségek helyett. Mára Finnország egyik legfontosabb kulturális eseményévé nőtte ki magát – köszönhetően annak is, hogy a finn közönség nyitott a fantasztikumra. A támogatás anyagilag is megnyilvánul, még kormányzati pénzt is kapnak a rendezők. A Finncon 2006-ban ünnepelte 20. születésnapját, Helsinkiben.

A nagy központi találkozón túlmenően természetesen az egyes, helyi klubok is tartanak konvenciókat, ilyen pl. a háromnapos, SF játékokra koncentráló Ropecon.

Érdekesség, hogy egyes finn egyetemeken hivatalosan is foglalkoznak a sci-fivel, a hallgatók pedig megosztják egymással kutatásaik eredményét – találkozóik rendszerint valamely SF konvencióhoz, különösen a Finnconhoz kötődnek.

A találkozók közül kétség kívül a legkülönlegesebb a „relaxacon”, avagy a Roadside Picnic (SF-piknik), melyet egy Tamperéhez közeli szigeten tartanak. Ahogy a neve is mutatja, ez nem puszta irodalmi találkozó, melyen a klubok képviselői megbeszélik az elmúlt évet, és beszámolnak a terveikről. A SPEKTRE (SPEKulative Fiction in TampeRE) szervezte rendezvényen a résztvevők szaunáznak, ill. számunkra teljesen felfoghatatlan módon örömmel vetik magukat a jeges vízbe.

Ezek után csöppet sem meglepő, hogy a finnek nem elégedtek meg pusztán egyetlen fantasztikus irodalmi elismeréssel, úgyhogy többet is alapítottak. Némelyiket elnyerheti nem kizárólagosan fantasy és/vagy sci-fi történet; kezdő szerző (pályázat révén) és megjelent kiadványok egyaránt díjazottak lehetnek.

Portti (Átjáró) elnevezésű díjukra fantasy és sci-fi novellákkal lehet pályázni, ez a legszélesebb körű verseny, az első helyért ráadásul 2000 euró is jár! Az eseményt a Tamperei Sci-fi Társaság szervezi.

A Nova-díjat a kezdő íróknak szánják, a versenyt a Turkui Sci-fi Társaság és a Finn Sci-fi Írók Egyesülete rendezi.

Az Atorox-díj

Az előző cikkben már említett Atorox a finn Hugo-díj, évenként osztják ki a legjobb sci-fi vagy fantasy novelláért (J. Sinisalo hét alkalommal nyerte el). Szintén a Turkui Sci-fi Társaság szervezi évente, 1983 óta. (Atorox egy ’40-es és ’50-es években alkotó finn szerző történeteinek robot szereplője volt).

Tähtivaeltaja a finn nyelven megjelenő, legjobb sci-fi könyvnek jár, a Helsinki Sci-fi Társaság ítéli oda. Külföldi szerzők finnre fordított művei éppúgy versenybe szállhatnak, mint a finn alkotóké (olyannyira, hogy 2001-ben nyerte el először teljesen hazai mű a díjat). 2007 óra fantasy változata is létezik, de azt csak külföldi szerzők kaphatják meg.

A Kuvastaja-díjat a legjobb finn fantasy regénynek ítélik oda, a Finn Tolkien Társaság és a korábbi győztesek döntenek a szerencsés kiválasztottról.

Ha mindez nem elég, ezeken kívül az egyes klubok is alapítottak díjakat, ilyen az oului Polaris klub Lumimies („Jeti”) díja többek közt olyan vicces kategóriákkal, mint „Az év humanoidja”, vagy „Az év SF-soviniszta cselekedete”, illetőleg „Az év eltűnése”. Ismeretes továbbá a rendkívül jelentős háttérmunkát végző rajongóknak szánt elismerés, a Tuestin (Bracer), melyet az ultra-fanokat tömörítő Mundane-csapat ítél oda.

Azt hiszem, irigylésre méltó a finnek fantasztikum iránti odaadása, sok szempontból van mit tanulnunk nyelvrokonainktól. Nem csak az teszi különlegessé a helyzetüket, hogy a lakosság számarányához viszonyítva ilyen nagy klub- és irodalmi élet alakult ki náluk, de az is, hogy a sok független szerveződés képes nagy egészet alkotni, és ugyanazért rajongani. Ugyanakkor meglepő, hogy egy ilyen irigylésre méltó háttér ellenére nem rendelkeznek profi SF magazinnal, és hogy végső soron a kortárs irodalmi körök ott sem befogadóak a zsánert illetően.

Mindenesetre itt, az SFmagon folytatódik a tematikus finn hét, így olvasható lesz három ismertető angol nyelven elérhető, finn szerzők jegyezte kiadványokról (az Usva e-zine-ről és Hannu Rajaniemi The Quantum Thief c. regényéről).

További információk:

Finn SF rajongói élet

Toni Jerrman linkösszeállítása

Finn SF-ről

Finn SF-ről még

The Emerald City

Finncon

Finncon angolul

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon