George R. R. Martin Jég és Tűz dala regényciklusa a kortárs fantasy legnépszerűbb művei közé tartozik, rajongótábora már-már A Gyűrűk Uráéval vetekedhet. Hihetetlenül jó karakterek, szövevényes cselekmény, fantasztikus hangulat, egy élő lovagkori világ eleinte leheletnyi, majd egyre erősödő misztikummal, sok ezer oldalon hömpölyögve az eddig megjelent négy vaskos kötet jóvoltából.

A Jég és Tűz dala népszerűségét mi sem bizonyítja, minthogy van már a világon alapuló, kiváló táblás társasjáték, kártyajáték, a héten bemutatták a minőségi sorozatairól híres HBO finanszírozásában készült Trónok harca tévésorozat első évadjának első részét.

És van képregény is, a Hedge Knight novellák alapján készült képregények révén, amelyek közül az első történet Kóbor lovag címmel magyarul is megjelent. A Kóbor lovag egy, a Jég és Tűz dala ciklus világába helyezett Martin-novellát dolgoz fel (magyarul a Legendák című antológiában is megjelent), de nem a regények főtörténetéhez csatlakozik, hanem vagy egy évszázaddal korábbra megy vissza az időben, a dicső Targaryen-uralom idejére. Bevallom, hiába kedveltem Martin regényciklusát, a képregényre sokáig ügyet sem vetettem, mert tudtam, hogy csak egy világnovella képregényváltozata, aminek nem sok köze van a fősodorhoz. Hiba volt.

A képregény igényesen megrajzolt lapjain az egyszerű alapokból egy „meglepően” erős, karakterközpontú történet bontakozik ki. Persze, én voltam a naiv, hogy egy kiegészítőnek tűnő történetecskétől nem vártam ugyanannyit mint a főciklustól.

A nagydarab és egyszerű gondolkodású, jámbor Dunk évek óta apródként szolgál Ser Arlan mellett, és az első oldalakon éppen eltemeti idős lovagját az erdő szélén, majd hirtelen indíttatásból úgy dönt, hogy mivel csak ezt a kóborló, lovagi életet ismeri, lesz, ami lesz, lovagnak adja ki magát Ser Duncan, a magas néven. A lovagság csínját-bínját ismeri, hiszen Ser Arlan kitanította a kardforgatásra, ráadásul érti a lovagi erény lényegét is, és sokakkal ellentétben komolyan is veszi. Dunk dicsőségre vágyik, és délre tart, Ashford városába, ahol lovagi tornát szeretne nyerni. Útközben melléje szegődik egy Egér nevű kisfiú, aki mindenáron az apródja szeretne lenni.

Ahogy a történet halad előre, bepillantást nyerhetünk a Targaryen-ház uralma alatt álló világba, és maguknak a Targaryeneknek az életébe, családi viszonyaiba is. Rengeteg apró utalás rejtőzik a sorok közt, ami a  regények ismeretében még érdekesebbé válik, plusz a karakterek, a cselszövések és a meglepetések is a Jég és Tűz dala ciklus regényeit idézik, csak kicsiben. Dunk a lovagi tornára készülődve egyszerre csak politikai mesterkedések közepében találja magát, és amikor a lovagiasság erényét követve szembekerül Aerion Targaryen herceggel, ez olyan eseményekhez vezet, amelyek kihatással lesznek a későbbi történelemre, és a Targaryen család jövőjére is.

Angolul időközben két folytatása is megjelent a novellának, illetve képregénynek, the Sworn Sword és a The Mystery Knight címmel, remélem, ezek is megjelennek előbb-utóbb, ha másért nem, a sorozat hatására megnövekvő érdeklődés hatására.

További információk:

  • A Kardok vihara kötetben állítólag többször emlegetik Ser Duncant, a magast. Egyszer, mint a Királyi testőrség egykori parancsnokát, majd pedig kicsit később, mint Barristan Selmy hőstettét, aki a Királyvár egyik tornáján legyőzte. Ennek majd utána fogok nézni kíváncsiságból. (Vannak további utalások is, de azok már spoileresek lennének a Kóbor lovag történetét illetően.)
  • A képregény és folytatásai Ben Avery és Mike S. Miller munkái.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: Képregény

Eddig 2 hozzászólás.

  1. Narmor szerint:

    Ne feledkezzünk meg a Song of Ice and Fire szerepjátékról sem, mely díjnyertes alkotás. 🙂

    Egyébként a képregény remek, nem vagyok nagy képregényolvasó, de ez teljesen magával ragadott. Remélem, kiadják itthon a folytatást.

  2. solymosgyu szerint:

    A képregényt elolvastam már régen.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon