Hírsaláta, 14. hét

Közzétette: cikkbot 1 hozzászólás

14. heti híreink a fantasztikum világából:

Az első és legizgalmasabb hír a Trónok harcához kötődik, ugyanis a magyar HBO egy nagyon bátor és okos húzással kódolatlanul fogja sugározni az április 18-ai első részt! Azaz, aki nem rendelkezik HBO-előfizetéssel, az is megnézheti a Trónok harca pilot epizódot az HBO-n és az HBO HD-n kódolatlanul április 18-án 21:54 és 23:05 között. A teljes sajtóközlemény itt található.

***

Nyilvánosságra hozták a 2011. évi Kurd Laßwitz-díj jelöltjeinek névsorát. A novella kategória jelöltjei közül öt az általunk is ismertetett Die Audienz antológiából kerül ki.

***

Ahogy közeleg a Trónok harca premierje, egyre több izgalmas hír lát napvilágot a projekttel kapcsolatban. Ezek közül is érdemes kiemelni, hogy az angol Sky Atlantic csatornán április 18-án este, közvetlenül az első epizód vetítése előtt leadnak egy fél órás interjút George R. R. Martinnal. És hogy miért olyan érdekes ez? Hát azért, mert a kérdéseket Joe Abercrombie (Az első törvény regényciklus írója) fogja feltenni. Reméljük, valamilyen formában felkerül majd az internetre a beszélgetés.

***

Adam Roberts humoros kritikája a Battle: Los Angelesről, mely a film megnézése nélkül is nagyon szórakoztató.

„Az idegenek világszerte megtámadják a part menti városokat. Los Angelesben a tengerészgyalogságot vetik be, hogy szembeszálljanak velük. Szembe is szállnak. Jó sokáig. Dióhéjban összefoglalva erről szól a film; mintha idegenekkel forgatták volna A Sólyom végveszélyben-t.” E mondatokkal kezdődik a recenzió, utána pedig a szerző kezében felberreg a láncfűrész. Felemlegeti, hogy klisés, tesztoszteronban tocsogó sztorit kapunk; hogy a készítők folyamatosan saját magukra licitáltak a látványelemekben; hogy az idegenek, akik a csakis és kizárólag a mi bolygónkon található folyékony vízért jöttek, valamilyen oknál fogva a tengertől továbbhaladnának a szárazföld belseje felé – arról nem is beszélve, hogy a csillagközi utazásra képes civilizáció nem jött rá, hogy a jeget meg is lehet olvasztani, és voilá, kész a folyékony víz! Nem szeretném lelőni az összes poént és meglátást, tényleg érdemes elolvasni a cikket.

***

Az SF Signal összeállítása számba veszi, ki van még köztünk az SF történetének nagy öregjei közül. A tudományos fantasztikum aranykorának alkotói közül már csak kevesen vannak életben: az összeállításban azok szerepelnek, akik akár íróként, akár rajongóként formálták azt a korszakot.

A magyar olvasók számára szinte minden név ismerősen csenghet: Frederik Pohl, aki 91 évesen is alkot és blogot vezet; a szintén 91 éves Ray Bradbury; James Gunn, akinek a Galaktikában is jelentek meg novellái; Anne McCaffrey, a fantasy nagyasszonya és Katherine Maclean, akinek szintén több írása olvasható magyarul. További szép korú nagy nevek: Harry Harrison, Jack Vance, Brian Aldiss, Peter Phillips (Az álmok szent dolgok c. novellája nemrég jelent meg magyarul), Robert Silverberg, Richard Matheson, Harlan Ellison, és a nem csak SF-körökben ismert Daniel Keyes.

***

Jo Walton arról, hogy szükségszerűen jelen kell-e lennie az SF művekben az erőszaknak?

Jo Walton arról ír, szükségszerűen erőszakosnak kell-e lenniük a fantasztikus műveknek. Lehet érvelni azzal, írja, hogy a dolgok érdekessé tétele, a cselekmény feszültségének megteremtése, illetve a science fiction sokszor a világot is megváltoztató léptékű cselekménye miatt szükség van néhány betört koponyára, párbajra vagy űrcsatára. Képzeljük el A Gyűrűk Urát harcjelenetek nélkül – ez éppen olyan lenne, írja, mint a Büszkeség és balítélet zombikkal.

Természetesen ebből a hasonlatból rögtön kiderül, hogy Walton szerint egyáltalán nem képtelenségről van szó. Jane Austen képes volt fél tucat olyan regényt írni, ahol a karaktereket fenyegető legnagyobb veszély az, hogy leesnek a lépcsőn – a fantasztikumból Mary Robinette Kowal 2010-es, Nebulára jelölt Shades of Milk and Honey c. írását hozza fel hasonló példaként, amelyben a cselekmény erőszakmentes, a megoldás kis léptékű, személyes. További példája Asimovtól A halhatatlanság halála, illetve számos olyan novella, amelyekben a szereplőknek egy problémát kell megoldaniuk.

Walton meglátása szerint a szégyen illetve az attól való félelem legalább olyan erős hatással lehet az emberre, mint a fizikai erőszak. Ráadásul a legtöbb olvasó már került szégyenletes vagy megalázó helyzetbe, míg pl. kevesen élték át, milyen érzés, ha bérgyilkos nindzsák támadnak az emberre, és így az előbbi helyzetbe sodródott hőssel is könnyebben azonosulnak. Ily módon kikerülhető az a probléma is, hogy az olvasó biztonságban érzi a főhőst, hiszen tisztában van vele, hogy az író jó ideig nem fog végezni a főszereplővel. Az esszé talán legfontosabb megállapítása, hogy az erőszakos cselekmény lehet szükségszerű, viszont lehet a cselekmény előre mozdításának olcsó, kevésbé igényes írói módszere is.

***

Az Apexology antológia most egy twitterüzenetért cserébe letölthető !

***

Eheti interjúgyűjtemény:

Steven Erikson interjú (angol).

Patrick Rothfuss videóinterjú első rész (magyar).

Tobias Buckell interjú (angol audio). A szerzőről hamarosan többet is olvashattok az Sfmagon, többek közt novellát is.

Alig egy hét, és hazánkba látogat Robert J. Sawyer. Előzetesként íme vele is egy beszélgetés (angol).

Másfél hét múlva indul a Trónok harca sorozat, ennek kapcsán nyilatkozik nagyszakállú George R. R. Martin is.

***

A KIMTE szervezésében a Talentum Kulturális Esték rendezvénysorozat következő előadásának vendége Fonyódi Tibor, Zsoldos Péter-díjas sci-fi író, forgatókönyvíró, többek közt a Tűzvonalban című tévésorozat és számtalan film forgatókönyvírója.

Időpont: 2011. 04.16. du. 14-18 óra

Helyszín: Vízöntő Pinceklub, Nagyterem
Budapest, Váci út 50.

***

Robert J. Sawyer, a nagy sikerű FlashForward – A jövő emlékei című sorozat alapjául szolgáló, azonos című regény szerzője elfogadta a Galaktika kiadója, a Metropolis Media meghívását a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra. A rendezvény 2011. április 14. és 17. között kerül megrendezésre a Millenárison, Robert J. Sawyer április 15-én dedikál 15:00 órától a K5-ös standnál, és a magyar nyelven először megjelenő, Nebula-díjas thrillerét, a Lélekhullámot mutatja be. Az 1960-ban született, kanadai Sawyer az elmúlt évtizedekben több mint negyven díjat nyert (kanadai, francia, kínai, japán, spanyol és amerikai), többek között a legrangosabb fantasztikus irodalmi elismeréseket, a Hugo- és Nebula-díjat.

Az íróról az áprilisi Galaktikában egy pályaképet olvashattok Kánai András, alias SFinsider, egyik alapító-szerkesztőnk tollából.

***

Eldőlt, ki játssza Rolandot, Stephen King kultikus A setét torony című eposzának film- és tévésorozatváltozatában. Roland megszemélyesítője nem lesz más, mint az Oscar-díjas Javier Bardem.

A rendező, Ron Howard és a forgatókönyvíró, Akiva Goldsman nagyívű és merész projektet akarnak tető alá hozni, ugyanis a hét könyvet egy filmtrilógiában, valamint a második-harmadik film készítése között, egy az első film előtti eseményeket bemutató tévésorozat szezonban képzelik el.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: hírek

Eddig egy hozzászólás érkezett.

  1. marcus szerint:

    Az első hírből kimaradt, hogy miről van szó (persze nem nehéz kitalálni).

    És hogy egy kicsit én is hozzájáruljak a hírfolyamhoz:

    A BookDepository-n China Miéville printeket lehet nyerni az újra, egységes stílusú köntösben kiadásra kerülő könyveinek a borítóival. A posztereket az író és a művész dedikálja.
    http://www.bookdepository.co.uk/blog/comp/Win!-Signed-China!

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon