Gólyalábbal a Sacura Conon, turnűrrel és monokliban a Vasúttörténeti Parkban. Lady Ada Darth Vaderrel csókolózik. Fiatalok a McDonaldsban korhely menüt kérnek. A takarítónő néz, mint a moziban. Életveszélyes mozdonymászás a közlekedési múzeum előtt. A hölgyeknek kézcsók. Megszálljuk a BKV-t. Csak a futuristák nem „pislognak” ránk. Órába épített kalappal-cilinderrel ülünk az omnibuszon, Doctor Who-s rokokó-automaton zsebóra fityeg a zsebünkben. A fogaskerék legyen veled! Animeconokon állandó kérdés, hogy kiknek öltöztünk be. A választ mosoly követi, s ábrándozunk a Dragon Conról, San Diegóról és a Maker Faire-ről, ahol ez egyértelmű, s nem kérdés többé: mi vagyunk a steampunkok.

Hungarian Steampunk Community – csoportkép a Vasúttörténeti Parkban

Merd megújítani a múltat!

Naftoli György

Furcsa lenne, ha egymást nem kiöltözve látnánk – jut eszembe sokszor. Vácott a barokk felvonulás után – ahol a Rettenthetetlen csapata előtt meneteltünk – egy kisfiú félve bújik anyja háta mögé, mert tetszünk neki, de nem meri megkérdezni, vándorszínészek vagyunk-e.
Naftoli György, szelfmédmen, a Hungarian Steampunk Community egyik alapítója így fogalmazza meg a steampunk életérzést: „Merj!, és ez mindenre vonatkozik, merj őrült lenni, merj kitűnni, merj újítani, kipróbálni magad dolgokban, amiket még nem csináltál, mert ha valaki úgy van negatív nézőponttal bármiről, hogy azt még nem próbálta, az elég hiteltelenül néz ki.”

Y-generációs szerepjáték

A magyar steampunk szubkultúrában még egyelőre nincs hátrafelé, csak haladuk előre, mint a gőzmozdony, egy idevágó hasonlattal élve, hol döcögősen, hol zakatolósabban, le-fel szállnak az utasok, akikre a masiniszták mindig emlékeznek. Ha egyszer beöltözöl régi korok ruhájába, s anakronista dolgokat művelsz: onnan nincs visszaút,  vagy jól érzed magad a bőrödben, s állandóan a következő találkozóra vagy conra „gyúrsz”. Ez az út önkéntelenül is komédiás pályára taszít. Vagy pedig lelkes kívülállóként tekintesz erre a bizarr létre, amit az Y-generáció fantáziajátékai indítottak be.

Farkas Judit

Soha nem voltak ennyire népszerűek manapság a cosplayek, mint napjainkban, s a steampunk szubkultúra is alapvetően a conokon való beöltözés szokásaihoz nyúlik vissza. Aki azt hinné, mindennap így öltözünk, azt ki kell ábrándítanom. Normális emberek vagyunk mi is, csak ez a hóbortunk. Egy az, hogy iszonyatos mennyiségű pénz kellene egy ideális steampunk életvitelhez, kettő, a szubkultúra elvesztené a varázsát. A steampunk találkozók ünnepnapok is, melyek egy kis varázslattal töltik meg a szürke hétköznapokat. Ha mindennap ilyenek lennénk – persze meg lehetne csinálni – akkor elveszne a varázsa, „értelme”. Ráadásul mint mindent, a steampunkot se lehet a végtelenségig folytatni, mint minden stílusnak – trendnek – ennek is van egy kifutási ideje, amit egyelőre csak sejteni lehet, meddig tart. Mindenképpen váltani kell, ha ez bekövetkezik, új utakat kell keresni.

Egyelőre a posztmodern utáni időszemlélet létét biztosítja az anakronista stílusirányzatoknak, alternatív „dimenzióknak”, mint a dieselpunk, clockpunk, retrofuturizmus. Ezek közül a steampunk az egyik legnépszerűbb, hiszen történelmi hasonlattal élve a jelen információs-technikai lendülete és az üzemanyagválság párhuzamba állítható a gőzenergia kifutásával és a pozitivista gondolkodással.

Nem értem, miért nincs Gőzsüsü

A magyar steampunk tematikailag és stílusként már sokkal korábban létezett, mint szubkultúraként. Az utóbbi csak az elmúlt három éve jelent meg hazánkban, nagyjából az első steampunk blog elindulásával.

A magyar steampunk egyelőre kétpólusú. Budapesti a legtöbb anakronista deviáns, ha élhetek ilyen becéző kifejezéssel. Azonban Győrben és Szolnokon is élnek steampunkok. Előbbiek Csillag Attila rendezővel tartanak filmvetítéseket, és kiállítással egybekötött színdarabokat mutatnak be. Mi, budapestiek, egyelőre megálltunk a köztéri hakniknál és az irodalmi esteknél. Úgy tűnik, kifutása egyelőre a steampunknak nálunk is a színház lesz, a külföldön oly divatos dark cabaret akciókkal, irodalmi estekkel, kiállításokkal egybekötve. Kíváncsi leszek, a magyar mainstream média mikor fedezi fel magának a steampunk stílust. Apropója jelenleg a Sucker Punch, azaz az Álomháború című komolytalan akciófilm lenne.

Visszatérve az előző gondolathoz, hazánkban zárványszerűen jelent meg a steampunk, elsőként a fantasztikus illusztrációkban és az irodalomban nagyjából 1980-as, ’90-es évektől kezdve. A szórakoztató technikatörténeti ismeretterjesztő művek publikálása tekinthető az első jelentős lépésnek, mint a „magyar Victorian Inventions” – magyarul: Furcsa találmányok –, a Gépes képes krónika megjelenése, illetve más technikatörténeti munkák pl. A csapkodószárnyas repülőgépek története.

Solymosi Gábor

Az irodalomban elsősorban Galántai Zoltán alternatív történelmi regénye, a Mars 1910 említhető meg. Vannak más próbálkozások  is magyarul, de a steampunk világirodalomhoz képest elenyésző számban. Persze mindig van új a nap alatt, s szeretünk olyan ínyencségeket felfedezni, mint a Jeter első steampunk definíciójával egy időben keletkezett művek, főleg, ha magyarok. Nagy reményt látunk a képregényben, s várjuk, hogy feléledhessen a Hungária Kapitány, hogy esetleg előadhassák Petőfi steampunkosított Az apostolát. Nem elég egy figyelemfelkeltő plakát az ARC-on, az emberek médiaközpontúak, s nagy a szerepe a mozgóképeknek, sokkal nagyon, mint a papírfilmeknek – azaz a képregényeknek. Nem igazán értem, miért nem csapnak le a producerek olyan zseniális ötletekre, mint Lakatos István Gőzsüsüje.

Csináld magad punk!

Tix Gergely

A magyar steampunknak is az egyik alapmotívuma a DIY – do it yourself – , azaz a barkácsold házilag motívum. Ez a szemlélet a szubkultúra és a steampunk stílusirányzat minden oldaláról visszaköszön. „Például konzekvensen nem tisztítom meg a fogaskerekeket a különböző korrózióktól, mert sokkal izgalmasabbá teszik a tárgyat a textúrájukkal” – állítja Balogh Balázs ékszerkészítő. Abban a pillanatban, amint egy steampunkos műalkotás kezd kifinomulttá válni, azaz megszabadul, nevezzük így, a rozsdától, azon nyomban giccsessé válik. Ez érezhető az irodalomban, képregényben, de még ékszerekben, fotókon is.

Sokszor gondolkodunk el a kérdésen, hogy mitől is punk a steampunk, azon kívül, hogy anno elnevezték így az okos sci-fi írók. Egy steampunk kütyü akkor okoz „aha”-élményt, ha benne van az házilag barkácsolt jelleg, ami lelket ad a kütyüknek, tárgyaknak, ami miatt olyan, mintha a nagyi padlásáról jött volna. Az időt sose szabad feledni, s kihagyni a játékból. Tudnunk kell, mi az, ami lejárt, de fel lehet eleveníteni, mi az, ami ötvözhető a mával vagy egy elképzelt jövővel.

Végül is, amint fönt említettem, hogy Budapesten riogatjuk a népet, tekinthető valamilyen szempontból punkságnak is. Bár ahogy G. D. Falksen fogalmazott, a punk mozgalomhoz a steampunknak semmi köze. Ahogy azt már mondtuk, a „steampunk” kifejezés inkább csak egy humoros referencia a „cyberpunkra”, mintsem a punk szubkultúrára vagy a punk-rockra. Ám akit mégis érdekel a kettő összemosása, az ihletet meríthet a viktoriánus kor ellenkultúráiból: huligánok, ludditák, utópisták, egy kis ragtime és máris megvan a steampunk „punk”.

Öltözködési paradoxon: ma már nem számít, klakk vagy baseball sapka

Nagy Tamás

Sokszor vetődik fel a kérdés, hogy a ruhákat ki csinálja. Legutóbb bonyodalmat is okoztunk a Közlekedési Múzeumban, a nosztalgiafotós azt hitte, elloptuk a jelmezeit, de miután megnézte, hogy nem hiányzik semmi, zavarba jött, s úgy határozott, hogy akkor biztos mi lehetünk a konkurencia.

A ruhákat abszolúte mi csináljuk, szerezzük be. Nem mindig sikerülnek úgy a figurák, ahogy előre kitaláljuk, de az eredmény sose marad el. A meglepődött arcok, a polgárpukkasztás, a fényképezőgépek kattanása. Ezt meg kell szokni, ahogy azt is, hogy amint egy szubkultúra része leszel, több oldalról kezded el látni a világot, s lényegében rájössz, lényegtelenné válik, mit is viselsz. Ez persze paradoxon, de ha többször beöltözöl, s ki mersz menni Vernének és Vernenének maszkírozva az utcára, egy idő után el is felejted, hogy időutazónak nézhetnek. Elég könnyű megszokni, s innentől kezdve elgondolkoztat a tudat, hogy hiába nevelték belénk, hogy XXI. századi módra éljünk, s úgy érezzük jól magunkat, amikor a koron kívüli alternatív utak is nyitottak az önmegvalósításra. A steampunk is valami ilyesmi. Egy lehetőség, egy választás, amit ki lehet használni, főleg addig, amíg divatos.

Ironikusan szólva nekünk nem szükséges időgép, hogy időben utazzunk. Azt hiszem, ez a legszebb a mai időszemléletben, megengedi, hogy a múlt egyenrangú részévé válhasson a jövőnknek.

Tóth Emese/automaton_aliza

Csoportkép a Hősök terén

Linkek:

Szt!mpank blog

Hungarian Steampunk Community

Hungária Kapitány

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: társművészetek

Eddig 6 hozzászólás.

  1. Eszké Pista szerint:

    A rosszindulatú közhely szerint „a gőzpunk az, amikor a gótok felfedezik a barna színt”.

    Ettől függetlenül nekem erről is csak az jut eszembe, mint minden parlagon heverő cosplay-bagázsról: ha már ott vannak a fasza jelmezek, nagy kár, hogy a tagok tevékenysége jóformán csak a parádézásra korlátozódik, amikor remek LARP-okat is lehetne velük csinálni mondjuk a Castle Falkenstein v. a Forgotten Futures nyomán.

  2. automaton_aliza szerint:

    @Pista azt hittem azzal folytatod, hogy a tagok tevékenysége csak a parádézásra korlátozódik, ami nem igaz, s hogy foglalkozhatnának hasznosabbal is… Hát szerintem egy LARP nem éppen a leghasznosabb elfoglaltság. A monománozás magasabb szintű formája. Hosszútávon nem sok értelme van, a művészeti tevékenységeknek annál több értelmük van, de azt hiszem ezt ki is fejtettem. 🙂 Úgy látom csak értelmét, ha születnek műalkotások, irodalmi, képzőművészeti, iparművészeti téren. Oké, ez a bejegyzés pont nem erről szólt. Kimerítőbben nem csak a parádézásról: http://sztimpank.freeblog.hu/archives/2009/10/08/A_steampunk_Magyarorszagon_-_az_SFportal_Meetupon_tartott_eloadas_irott_anyaga/ S várunk a következő Anakronista esten, augusztusban! 🙂

  3. Eszké Pista szerint:

    Azta, kösz! A karakterek kidolgozásában meg a sztoriban segíthetek, meg szeretnék ott is lenni, de hát ábrándozok elég sok mindenről.

    Tudatosan gőzpunk asztali szerepjátékok meg vannak jó 15 éve, érdemes lenne ezekről is egy cikket, valszeg fogok.

  4. automaton_aliza szerint:

    Ez az, ami úgy kimaradt a blogról, mivel nem találtunk hozzá igazán szakértőt. Az RPG.hu-n olvasgattam anno róla, de mivel nem láttam át rendesen, így nem mertem róla írni. Tök jó lenne, ha erről egy átfogó cikk.

  5. noro szerint:

    Konkrét steampunk játékokról írtam már néhány cikket az lfg.hu-ra (Etherscope, Deadlands, Steam&Shadow…). Mondjuk a típusba tartozó rpg-kről általában írni, ez a kérdés annyira nem foglalkoztatott. Túl sok az érdekes konkrétum, ami bezavar a képbe 🙂

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon