Az SFmag minden hónap utolsó hetében egy-egy témát jár körbe. A március ezúttal a steampunk irányzaté. Könyv- és képregényismertetők mellett elbeszélgethetünk az irányzat múltjáról és jövőjéről, megtudhatjuk, milyen a magyar steampunk és kalandozhatunk Challenger professzorral.

Divathóbort, létező modern tárgyak puszta külsőségeinek megváltoztatása egy soha nem létezett („álviktoriánus”) kor stílusának megfelelően, vagy több annál? Filozófia, mely üzenetet hordoz és gyökeresen szemben áll a cyberpunkkal? Művészeti irányzat, vagy inkább esztétikai–technológiai mozgalom? Olyan mozgalom, amelyik azt vallja, minden gépezetet fel kell szabadítani a puszta funkcionalitás alól, és tervezzék őket az álmok és vágyak szerint? Beszélhetünk továbbá a steampunkról anélkül, hogy ne kelljen angol szavakat használnunk? Nem igazán, de azért megpróbálom.

Baranya Tamás: Vintage steampunk*

Kezdjük a nevével! A steampunk (sztímpánk) meglehetősen elterjedt kifejezés, de ismeretes a „viktoriánus science fiction”, „scientific romance – tudományos-romantikus”, vagy „indusztriális fantasy”, sőt, „az ipari forradalom tudományos fantasztikumaként” fordítható megnevezés is. Maradjunk a címben szereplőnél.

A steampunk: „gőzpunk”, szubkultúra, tematika, művészeti irányzat, amely egyszerre több fronton hódít kb. az 1980-as évek végétől. A szóösszetétel első fele, avagy a gőz (steam) onnan ered, hogy ez szolgáltatta a meghajtó erőt az ipari forradalom idején (az elektromosság helyett) abban a bizonyos viktoriánus korban. A punkhoz tapadhat némi pejoratív felhang (csak egy lépés az anarchia, lázadás felemlegetése), különösen a konzervatív(abb) érzelmű emberek részéről, hiszen a szó hallatán mindenkinek eszébe jut a tarajos-félig kopasz hajviselet és az arcokat, más testrészeket elborító piercingek. A punk azonban nem műfaj, nem stílusirányzat, hanem életérzés, és itt is ez utóbbi értelemben (mindenféle negatív felhang nélkül) kell használni.

A steampunk két nagy ága a nosztalgikus és a melankólikus változat.

Előbbi olyan múltba nézés, amely sosem létezett, és amely a már emlegetett viktoriánus korszakban gyökerezik; alapjait Verne műveiben keresik (és találják meg). Az álviktoriánus korszak hősei egyfajta utópisztikus világban élnek, alkotói nem vesznek tudomást a valódi történelemben lejátszódott folyamatokról, az ipari forradalom árnyoldalairól (tömeges szegénység és kizsákmányolás, környezetrombolás). A Korona nevében útjukra induló felfedezők (gyarmatosítók) expedíciók során nem igázzák le és pusztítják el az útjukba eső idegen civilizációkat. A nosztalgikus steampunk a viktoriánus kor idealizált képét festi elénk, amilyennek a korszaknak „lennie kellett volna”. Ezzel szemben a melankólikus steampunk a cyberpunkhoz hasonlít; gyökerei Wells műveiben fedezhetők fel, és amennyire utópisztikus és ragyogó a nosztalgikus steampunk, ez annyira sötét, elviselhetetlen és disztópikus (poszt-apokaliptikus és dekadens – ez is egy világ, amilyenné a valódi sosem vált).

Összefoglalóan: előbbiben a technológia az ember „barátja”, a jólét alapja, utóbbiban az ember ellensége, mely meghaladja és rossz értelemben eluralja teremtőit.

Mindez persze nem ilyen egyszerű. A szubkultúrává duzzadt irányzat ennél sokkal több és gazdagabb, a felszínes, külsőségeiben megnyilvánuló találkozók éppúgy részei, mint Sterling és Gibson egyes (irányzatot alapító) művei. A steampunkot eleinte a cyberpunk alirányzatának tekintették, de a kép ennél bonyolultabb. A steampunkot nehezen lehetne a sci-fi tematikába sorolni, főleg, hogy rengeteg olyan vonása van, ami a fantasyhez közelíti; legtágabban minden „neoviktoriánus” jellegzetesség steampunkra utal, míg szűkebb értelemben csak azt veszik steampunknak, ami szigorúan gőzzel működő világot (és technológiát) ír le. (Sci-fi szerintem fogalmilag nem lehet, tekintve, hogy amit ábrázol, már eleve lehetetlen, bekövetkezhetetlen,  sosem volt múlt, míg a sci-fi alapvetően a fennálló helyzetből extrapolál, logikus levezetést adva a jövőre).

Na, ezt a gépet sem a gőz hajtja (Jake von Slatt)

A képzőművészeti steampunk szembeötlő, és a dekadencia, az ornamentika használata, szecessziós és eklektikus jellegzetességek, rokokó és archaizálás jellemzi. Hódít az iparművészetben és a tárgykultúrában, és bár nemigen készülnek valóban gőz meghajtású „kütyük”, az alkotók egyszerűbb utat választanak: az elektromos készülékeket külsőségeiben „steampunkosítják”.

A stílus jellegzetességei gőzt vagy más energiát nem igénylő tárgyakon is tetten érhetők, készítenek steampunk távcsövet, ékszereket.

Az alapanyagok közül teljességgel száműzik a műanyagot; a cél a fém(es) hatás elérése, rendszerint óarany festéssel. A tekergőző ornamentika mellett gyakori a mechanikus (és nem elektronikus) energiaátvitelre utaló fogaskerekek, fémcsövek használata (persze ez is csak díszítőelem).

Az órában legalább belül is fogaskerekek vannak (Aranwen)

E „posztmodern anakronizmus” hatására a steampunk a giccs határán egyensúlyoz, sőt, talán az is. Ezt mindenki maga döntse el, hogy a giccs újraértelmezése során nem maradt-e meg öncélú divathóbortnak, vagy pedig tényleg rejlik mögötte valamiféle elvágyódás egy sosem létezett múltba, illetőleg felfedhető-e benne valamiféle lázadás a fennálló, elektromosságon alapuló információs társadalom ellen. Ez utóbbit ugyanis éppen elég kritika érte és éri, amelyek nem igénylik a steampunk, sőt, akár a sci-fi eszközeit. Mindenesetre ez hívta életre, és részben talán ennek is köszönheti (de szerintem főleg a nosztalgikus jellegének) – a cyberpunkkal ellentétben – máig tartó virágzását.

Érdekességek

  • A melankólikus steampunk morbid megnyilvánulása a „clockpunk” taxidermia, a kitömött állatok testén/ben fogaskerekekből álló implantátumokkal.
  • Számomra jóval szimpatikusabb a zseniális Theo Jansen munkássága, a széllel hajtott, mozgó, sétáló „kinetikus” szobraival.  (Na jó, ez nem igazán steampunk, de akkor is érdekesség, nézzétek meg).

Források

A Steampunk magazin (angol) első száma

A Steampunk magazinról a Worldshots-on (magyar)

Steampunk magazin

A steampunkról kimerítően a wikin

A cyberpunkról kevésbé kimerítően a wikin

Steampunk blog (magyar)

Brass Goggles

Steampunk ékszerek, tárgyak

*Az alkotó engedélyével.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: társművészetek

Eddig 5 hozzászólás.

  1. noro szerint:

    Számomra speciel rejtély, miért lenne a sci-finek szükségszerű „tartozéka” a jövőbe tekintés, de az is, miért rendelkezne a steampunk feltétlenül fantasy elemekkel. Egyszóval ezt a kategorizálósdit talán legjobb lenne kihagyni, és a jellemzők bemutatására hagyatkozni…

  2. Sam Reed szerint:

    Egyetértek az előttem a szólóval. Ráadásul, ha már steampunk, akkor nem Gibsont kellene emlegetni, se Sterlinget. Csak a magyarul megjelentek közül: Tim Powers: Anubis kapui, K. W. Jeter: A morlockok éjszakája.

    Talán meg lehetett volna említeni az előzményeket is: Moorcock, Priest stb.

  3. Jud szerint:

    Noro, természetesen nem kötelező minden megállapítással egyetérteni, viszont a vitatható részeken túl épp elég általános jellemzőt összeszedtem, ami a steampunk hét bevezetéséhez szerintem elég.

  4. Eszké Pista szerint:

    Sztem Verne Gyula a leggőzpunkabb.

  5. elgabor szerint:

    Ajánlom elolvasásra Giles Bowkett (negatív) véleményét is: [url]http://gilesbowkett.blogspot.com/2010/07/stream-of-consciousness-re-steampunk.html[/url]



Keresés az oldalon