Hírsaláta, 9. hét

Közzétette: cikkbot 41 hozzászólás

Eheti SF hírek itthonról és a nagyvilágból:

A Tor.com olvasói megválasztották az elmúlt tíz év legjobb sci-fi és fantasy regényeit. Az első helyezést John Scalzi Old Man’s War című műve érte el, amiről hamarosan mi is írunk majd, mert valóban zseniális könyv, mely újraértelmezi a Heinlein és Haldeman féle military sci-fit.

***

A Galaktika olvasói felmérést indított. Mondd el a véleményedet, és töltsd ki a kérdőívet Te is!

A kitöltött kérdőívet 2011. március 31-ig visszaküldők között a Galaktika 3 db 15.000 Ft-os vásárlási utalványt sorsol ki, ami levásárolható a Galaktikabolt.hu internetes könyváruházban, továbbá mindenkit, aki a kérdőívet kitölti, megajándékoznak egy 1000 Ft értékű kuponnal, ami beváltható a Booker.hu könyváruházban 5000 Ft feletti megrendelés esetén. A sorsoláson való részvételhez mind a kérdőívet, mind a Nyereményszelvényt ki kell tölteni. Sorsolás: 2011. március 31-én.

***

Irodalmárok a sci-firől: A Transindex.ro honlap (vitaindító jelleggel?) irodalmárokat kérdezett a sci-firől, mint rétegirányzatról.

***

Kihirdették az idei Arthur C. Clarke-díj finalistáit.

A jelöltek:

Lauren Beukes: Zoo City (Angry Robot)

Ian McDonald: The Dervish House (Gollancz)

Patrick Ness: Monsters of Men (Walker Books)

Richard Powers: Generosity (Atlantic Books)

Tim Powers: Declare (Corvus)

Tricia Sullivan: Lightborn (Orbit)

A győztest a SCI-FI-LONDON Filmfesztiválon fogják bejelenteni április 27-én Londonban.

***

A horrorírók rangos szervezete, a HWA bejelentette a Bram Stoker-díj jelöltjeit. Érdekesség, hogy az elismerésért a nálunk is jól ismert Peter Straub és a sokszorosan díjnyertes Joe Hill (civilben Stephen King fia) is vetélkedik.

A jelöltek:

Joe Hill: Horns

Jonathan Maberry: Rot and Ruin

Linda Watanabe McFerrin: Dead Love

Joe McKinney: Apocalypse of the Dead

Jeff Strand: Dweller

Peter Straub: A Dark Matter

***

Stephen King novemberben megjelenő regényében időutazásról és a Kennedy-gyilkosságról – esetleg annak elkerüléséről – is olvashatunk.

***

Az AVANA Egyesület pályázatot hirdet illusztrációk készítésére a Zsoldos Péter-díjas Csepregi Tamás Szintetikus álom című kötetének Az óriás című novellája alapján, ami innen letölthető. A határidő május 15. Részletes információk az Avana Egyesület honlapján találhatók.

***

A KIMTE két korcsoportban (10-12 és 13-15 éveseknek) gyermek rajzpályázatot hirdet az OTP Bank szponzorálásával, a nevezés ingyenes, a részletes kiírás itt olvasható.

***

Az Írókör.hu és a Krónikák.hu Nomád címmel közös fantasy fanzint indít, amelyhez grafikusok és írók jelentkezését várják. A fanzin célja, hogy kezdő fantasy íróknak biztosítson megjelenési lehetőséget, és hogy a fantasy irodalmat népszerűsítse.

***

A németek sem akarnak lemaradni a romantikus irodalom zombis-vámpíros újrértelmezéséből. A Phantastik-News.de recenziója egy olyan regényről számol be, amelyben Sissi nem csupán császárfeleség, hanem egyben elszánt vámpírvadász is.

***

G.R.R. Martin közzétette blogján regényciklusa következő “egész téglája”, ám közel sem befejező része (A Dance With Dragons) megjelenési időpontját. Martin rajongók, tegyetek egy nagy X-et a naptárba, július 12-ére. /Azonban Martint ismerve, nem mernénk megesküdni, hogy ez valóban egy kőbe vésett dátum. 😉 /

***

Eheti grafikusunk Paweł Kuczyński, akinek szatirikus és ugyanakkor éteri pasztellképei elgondolkodtatnak.

***

Új sci-fi minisorozat indult útjára a collegehumor.com/troopers oldalon Troopers címmel.
“Az intergalaktikus háborúban vannak hősök, gonoszok, és vannak még ezek a srácok…” Az első epizód címe Az erőtér.

***

Interjúhegyek ismert SF és F írókkal:

Patrick Rothfusszal, a magyarul is olvasható A szél neve írójával rögtön három is:
http://crossedgenres.com/blog/interview-patrick-rothfuss/
http://www.bookbanter.net/interviews/patrickrothfuss.html
http://www.omnivoracious.com/2011/03/the-wise-mans-fear-an-interview-with-patrick-rothfuss.html

Egy nagyon hosszú interjú China Mievillel, a Perdido Pályaudvar, végállomás és az Armada, valamint a tavalyi sokszoros díjnyertes The City and The City írójával.

Elizabeth Moon-interjú.

Egy rövid interjú Lavie Tidharral. Róla az SFmag.hu-n magyarul is olvashattok egy interjút, sőt, ennek rövidített változatát megtalálhatjátok a márciusi Galaktikában is. Ennek apropója, hogy a Galaktika márciustól folytatásokban elkezdi közölni Tidhar Héberpunk című novelláskötetének írásait, amiről szintén írtunk.

A StarShipSofa audio sci-fi magazin honlapján többek közt Alan Dean Fosterrel hallgathattok meg egy beszélgetést.

A Lightspeed magazin pedig a sokszorosan díjazott sci-fi és fantasy festővel, Giancola Donatoval készített interjút.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: hírek

Eddig 41 hozzászólás.

  1. Chelloveck szerint:

    A transindexest kétszer is írtátok 🙂

  2. Hackett szerint:

    Kicsoda? Mi biztos nem.:P

    (kivágás helyett másolás történt véletlenül.)

  3. Jud szerint:

    Kösz, javítom.

  4. lorinczy_judit szerint:

    Hmm, nem találom kétszer.

  5. Hackett szerint:

    A sok szerkesztő egymással verseng, hogy ki a gyorsabb. Ma én nyertem.:)

  6. Chelloveck szerint:

    Jó, meg még ott azt a “yg”-t javítsátok ki rendes “gy”re, köszöntem! 😛

  7. Crei szerint:

    Háát, tényleg nagyon jó az Old Man’s War, de ennyire azért nem. Methinks.

  8. Küry szerint:

    Crei: Igen, nekem is ez volt az első gondolatom. Úgy érzem kicsit birkaeffektus érvényesül a Toron, hajlamosak “agyonhájpolni” teljesen középszerű regényeket ismeretségi vagy érdeki alapon. Nagyszerű példa volt rá a Boneshaker kampány.

  9. Hackett szerint:

    A Tor valószínűleg megnézte az eladásokat is, ez alapján írta.;) A sales rankok tekintetében nagyon előkelő helyezése van a könyvnek, és ha megnézitek az amazon.comon, 4,5-öt is ritkán kap scifi, szóval ez speciel nem hype, hanem általános olvasói tetszésindex.
    Egyébként meg az Old man’s zsenialitása szerintem az egyszerűségében rejlik. Egyetlen felesleges mondat sincs benne, nem fél tégla és ahhoz képest, hogy military scifi, nagyon erős érzelmi töltése van. Kár, hogy a posta elkavarta a folytatását, Ghostbrigade-ot, már olvasnám, de még csak most rendelték újra.

  10. attila szerint:

    “Irodalmárok a sci-firől: A Transindex.ro honlap (vitaindító jelleggel?) irodalmárokat kérdezett a sci-firől, mint rétegirányzatról.”

    A válaszok alapján ezzel az erővel kérdezhették volna a sarki büfést, vagy éppen házmestert is, ők is minimum ilyen témaismeretet hoztak volna…

  11. sfinsider szerint:

    attila: azért az nagyon örvendetes jelenség, hogy egyikük sem intézi el a sci-fit azzal, hogy szimpla lektűrirodalom. Érződik, hogy ezek az emberek fiatalok és nyitottabbak, ráadásul vannak olvasmányélményeik. Ilyen véleményekkel a ’90-es években az ELTE-n a magyar szakon egész egyszerűen nem találkozhattál (engem is jóindulatúan eltanácsoltak attól, hogy sci-fi témát válasszak). Ja, és tetszik vagy nem teszik, a sci-fi rétegirányzat volt és marad, mert tematikája, világlátása megszűri az olvasókat.
    Az egyetlen komolyan megmosolyogtató vetülete a körkérdésnek az, hogy 2011-ben már talán nem illik a sci-firől így beszélni, régen túl van már azon, hogy pattanásos kamaszok irodalmát jelentse.:)
    Egyszer valamikor valaki azt is megírja, hogy a sci-fi irodalom megítélésére a legnagyobb csapást a Csillagok háborújának sikere okozta…

  12. nimandi szerint:

    A Transindex cikkében irodalmárokat kérdeztek scifiről, nem pedig scifivel foglalkozó irodalmárokat saját témájukról. Egyetértek sfinsiderrel, hogy nyitottsággal fordultak a téma felé, és ez a nyitottság szerintem sok igaz állítást eredményezett a válaszokban.

    Viszont túlzás, hogy a cikk a pattanásos kamaszok irodalmaként kezelné a scifit. Rétegirodalomként, az egyértelmű, illetve sok határát keresi, neadjisten éppen meghúzza. De valójában az egyszeri (akár irodalmár, akár nem irodalmár) olvasó, aki nem keresi-ismeri a közösséget, hanem egyszerűen csak veszi a könyvet, olvassa, gyakran úgy érzi magát, mint László Noémi.

    Értelmes olvasók véleményeit olvashatjuk a cikkben, ennyi szerintem.

  13. küry szerint:

    @SFinsider:
    “Egyszer valamikor valaki azt is megírja, hogy a sci-fi irodalom megítélésére a legnagyobb csapást a Csillagok háborújának sikere okozta…”

    Paul Kincaid már megírta:) Sőt szerinte az űropera és a hard sci-fi jelen virágzása is erre vezethető vissza.
    http://www.strangehorizons.com/reviews/2010/03/the_secret_hist.shtml

  14. Chelloveck szerint:

    Bűnbakot kerestek vagy mi van. 🙂
    Volt, aki Gernsbackig visszament ezzel.
    A gettó falait úgysem lehet ledönteni, amíg az ilyen Atwood-félék szorgallmasan rakják a tégláit.

  15. Chelloveck szerint:

    Tremészetesen tisztában vagyok vele, hogy egy “l”-lel írják, a billentyűzet tehet róla; vaskalapos nyelvészkedést kéretik mellőzni… :DDD

  16. szs szerint:

    Szorgallmasan = nagyon szorgalmasan. Ennyi. 🙂

    (Sztori a Kolozsvári ref. templomból, egy síron ez van: “várja Krisztussát”. Idegenvezető szerint ez azt jelenti, hogy nagyon várja.)

  17. nimandi szerint:

    Hmm, azért Atwood talán nyilatkozik olyasmit, amitől az ember hátán feláll a szőr, de ír olyat, ami viszont sokkal erősebb hatással bír a gettó falaira: remek spekulatív fikciót, ami szépséges és gazdag.

    Atwood-féle. Kicsit lekezelő ez így, nem?

  18. Chelloveck szerint:

    De csak egy nagyon kicsit az, ugye? Nézd meg, csak ez “z”-vel van írva 😀

    Semmivel sem lekezelőbb, mint csóró Cséhát ideidézni, és ebben a lerágott csont vitában (“Miért nem kerülhet be a sci-fi a magas irodalomba?”) bűnbakként előrángatni.

  19. Chelloveck szerint:

    ez zé = eGY zé, és megígérem, hogy addig nem kommentelek, amíg meg nem tanulok tisztességesssen gépelni.

  20. nimandi szerint:

    Chellovek: nem én rángattam elő a Cséhát sem. (Igazából az egyik irodalmár dobta be a cikkben.)
    Ezért én egyik lekezellésre sem teszem rá a saját “lenyeltem a békát” pecsétem. ,)

  21. chelloveck szerint:

    Tudom, nimandi, én sem téged akarlak piszkálni vele, inkább SFInsidert.

  22. adeptus szerint:

    A Csillagok háborúja nélkül a kívülállók jelentős része azt sem tudná, hogy létezik sci-fi.

  23. SFinsider szerint:

    A Csillagok háborúja százmilliókkal hitette el, hogy a sci-fi IRODALOM is csak a látványról és a nagyon egyszerű meséről szól.

    Persze ettől én még korszakos filmnek gondolom, de az irodalomra elég végzetes csapást mért, mert eltávolította a nézőket és az olvasókat (vö: nagyon sikeresek a sci-fi filmek vs nem túl sikeresek a sci-fi regények)
    Tudom, hogy már Fritz Lang remekműve is látványos volt, de azért több volt benne a dráma.

  24. Chelloveck szerint:

    SFinsider, te tudod, hogy imádom, és ezért nem a Metropolis ELLEN beszélek most, de BIZTOS, hogy a Cséhából általad hiányolt “drámát” PONT a Metropolisban találjuk meg?

  25. Sam Reed szerint:

    adeptus: “A Csillagok háborúja nélkül a kívülállók jelentős része azt sem tudná, hogy létezik sci-fi.”

    Ez miért lenne baj?

    Én egy kicsit sarkítanám, amit SFinsider mondott: a SF filmek megölik a SF irodalmat. Tudom ezzel most szelet vetettem…

  26. Chelloveck szerint:

    Én egy ideje külön kezelem a kettőt, így a filmek ugyanúgy nem ölik meg számomra az irodalmat, mint ahogy a sör sem öli meg a tőtött káposztát.

  27. attila szerint:

    sfinsider:
    “azért az nagyon örvendetes jelenség, hogy egyikük sem intézi el a sci-fit azzal, hogy szimpla lektűrirodalom. Érződik, hogy ezek az emberek fiatalok és nyitottabbak, ráadásul vannak olvasmányélményeik.”

    Hadd ne boruljak le kéremtisztelettel, ha a T szakértők kétharmada a scifi kapcsán Jókait, Karinthyt illetve az újhullámos Lemet és Asimovot kaparják elő kissé tájékozatlan válaszaikban.

    Olyan ez, mint amikor az egyik elzárt gettó a másikat kérdezi, vajon gettó-e vagy a város többi részéhez tartozik…

  28. Chelloveck szerint:

    Mind a három olyan egetverő baromságokat mond, hogy az ember füle kettéáll. És most senki ne jöjjön azzal, hogy mer én mondatokat ragadok ki a szövegkörnyezetből, aki értelmesen akar beszélni, ne tegyen a közepére hülyeséget.

    Balázs Imre József: “Azóta kicsit elvesztettem a fonalat, inkább csak filmen követtem a műfajt.” – Egyrészt ezt senki sem kérdezte, másrészt kíváncsi lennék, honnan sikerült követnie és hová. Ha láttam az Avatárt, akkor követem vajon? És ha nem, akkor meg nem követem?

    László Noémi: “… sci-fit a fiúk olvasnak, leginkább hetedik-nyolcadik osztálytól legföljebb utolsó éves egyetemista korukig.” – Vajon hol tapasztalta ezt?

    T. Szabó Levente: “A magyarban vannak izgalmas szövegek, volt virágzó, irodalmilag is jelentős folyóiratkultúra (elég csak Göncz Árpád nagy sikerű fordításaira gondolni az induló Galaktikában)” – Hogy jön ide Árpi bácsi, és miért elég csak arra gondolni? Egyáltalán mit jelent ez a mondat.

    Ezek a vélemények “vitát” semmiképp sem indítanak. Ezek szerintem faszságok vagy csak én érzem így? Minek is örülünk mi most megint?

    “Érződik, hogy ezek az emberek fiatalok és nyitottabbak, ráadásul vannak olvasmányélményeik” – ilyen eszmecseréket a nejemmel folytatok a sf-ről, aki nem fiatal, nem nyitott és nincsenek olvasmányélményei.

  29. Hackett szerint:

    Kovács II. Lajos szobafestőt is megkérdezhetik ennyiből a festészetről. Vagy fordítva, Kovach Lajosh festőművészt a szobafestésről. Vajon mennyire lesz mérvadó a véleményük?
    Azért érdekes olvasni ezeket a gondolatokat, mert ez alapján Lem, Asimov kortárs, modern sci-fi szerzőnek tűnik, a Star Wars pedig egy tavalyi sikerfilmnek. Mint egy időutazás. Ez egyáltalán nem örvendetes.
    Azt sosem értettem, hogy akinek nincs átfogó ismerete valamiről, miért nyilatkozik róla?

  30. sfinsider szerint:

    Ha jártatok volna az ELTE-re a kilencvenes években, ti is örültetek volna, hogy egyáltalán idáig eljutottunk. Senki sem állította, hogy a sci-fi recepciója sétagalopp lesz.

  31. sfinsider szerint:

    Idézetek, amelyek tetszenek a körkérdésben:
    “Szóval magával a műfajjal szerintem semmi gond nincs, megvan benne minden olyan lehetőség, ami a jó irodalommal kapcsolatban általában elvárható. ”

    “Szeretnék sok olyan lánnyal találkozni, aki a tudományos-fantasztikus irodalom megszállottja. Nekem valamiért az a tapasztalatom (előítéletem?), hogy sci-fit a fiúk olvasnak, leginkább hetedik-nyolcadik osztálytól legföljebb utolsó éves egyetemista korukig. ”
    tök korrekt, én is több női olvasót szeretnék, ők ugyanis a hardcore olvasók. és itt a hölgy az előítéletéről beszél, elég becsületesen, de hozzáteszi később, hogy: “Azt hiszem, nem kell sem alá-, sem föléértékelni, egyszerűen el kell fogadni annak, ami. És azt is hiszem, bármilyen műfajban alkosson is, a jó tollú, született író mindig irodalmat ad majd ki kezéből. A többi lényegtelen.” pontosan.

    “egyértelműbben látni, hogy mennyire jelentékeny műfaj ez az irodalmi modernségben, s például az angolszászok egyszerűen nem tudják és nem is nagyon akarják nélküle elbeszélni a saját modern irodalmukat. ”

    Na , ezeknek örülök. Így az énáltalam ismert oktatók egész egyszerűen NEM beszéltek, a sci-fi náluk ab ovo alacsonyrendű szórakoztatóipari termék volt; hiába, akkor még a posztmodern szövegirodalom szekere jobban futott.

  32. acélpatkány szerint:

    Alapvetően én is örülök hogy így vélekednek a sci-firől a sci-fihez nem értő emberek. Nap mint nap találkozok olyanokkal, akik ennél sokkal kevesebbet tudnak a sci-firől. Legutóbb pont a szegedi sci-fis órán, ahol a hallgatók jelentős része – sajnos vagy nem, ez most nem téma – nagy vonalakban sem ismerte a sci-fit – filmet még csak-csak, de irodalmat már egyáltalán nem. Ezekhez a tapasztalataimhoz képest ez a három ember még viszonylag korrekt és tájékozott.

  33. attila szerint:

    “Ha jártatok volna az ELTE-re a kilencvenes években, ti is örültetek volna, hogy egyáltalán idáig eljutottunk.”

    Ez inkább az un irodalmárok – bármit is jelentsen ez a kategória – általános használhatóságát jellemzi és nem annyira tekinthető pozitív fejleménynek.

    Felmerülhet esetleg az is, miért kell egyáltalán kepesztetni az ennyire tájékozatlan irodalmy körök elismeréséért.

  34. Hackett szerint:

    attila:
    “Felmerülhet esetleg az is, miért kell egyáltalán kepesztetni az ennyire tájékozatlan irodalmy körök elismeréséért.”

    Ez olyan magyar sajátosság lehet.

  35. SFinsider szerint:

    Idézetek, amelyek tetszenek a válaszokban:
    “Szóval magával a műfajjal szerintem semmi gond nincs, megvan benne minden olyan lehetőség, ami a jó irodalommal kapcsolatban általában elvárható. ”

    “Szeretnék sok olyan lánnyal találkozni, aki a tudományos-fantasztikus irodalom megszállottja. Nekem valamiért az a tapasztalatom (előítéletem?), hogy sci-fit a fiúk olvasnak, leginkább hetedik-nyolcadik osztálytól legföljebb utolsó éves egyetemista korukig. ”
    tök korrekt, én is több női olvasót szeretnék, ők ugyanis a hardcore olvasók. és itt a hölgy az előítéletéről beszél, elég becsületesen, de hozzáteszi később, hogy: “Azt hiszem, nem kell sem alá-, sem föléértékelni, egyszerűen el kell fogadni annak, ami. És azt is hiszem, bármilyen műfajban alkosson is, a jó tollú, született író mindig irodalmat ad majd ki kezéből. A többi lényegtelen.” pontosan.

    “egyértelműbben látni, hogy mennyire jelentékeny műfaj ez az irodalmi modernségben, s például az angolszászok egyszerűen nem tudják és nem is nagyon akarják nélküle elbeszélni a saját modern irodalmukat. ”

    Na, ezeknek örülök. Így az énáltalam ismert oktatók egész egyszerűen NEM beszéltek, a sci-fi náluk ab ovo alacsonyrendű szórakoztatóipari termék volt; hiába, akkor még a posztmodern szövegirodalom szekere jobban futott.

    hackett:
    képzeld el, hogy például a megváltozott irodalmi közbeszédnek köszönhetően a köv. regényedhez állami ösztöndíjat nyersz. jól hangzik? na, ahhoz kellenek az ilyen vélemények, az irodalmi véleményformálók pozitívabb hozzáállásai – még akkor is, ha ez mint csupán utópia merülhet most fel:)

  36. attila szerint:

    “képzeld el, hogy például a megváltozott irodalmi közbeszédnek köszönhetően a köv. regényedhez állami ösztöndíjat nyersz. jól hangzik?”

    Hát, nem tudom, ez a megközelítés engem inkább némi émelygésre késztet…

  37. SFinsider szerint:

    attila, aki regényírásra adja a fejét napi x órányi munka után, az lehet, hogy értékelni tudna egy ilyen opciót is (én sajnos nem tudnék élni vele, tehát nem a saját álmaimról van szó). Olvasol te mainstream magyar irodalmat? Tudod, hány kacat jelenik meg így? Én bírnám, ha egy-egy ütősebb sci-fi regényre nem éveket kellene várni (ld. idei Zsoldos-jelöléseket)
    Engem épp ezért minden olyan megoldás érdekel, amellyel jobb lesz a felhozatal.

  38. Attila szerint:

    “Olvasol te mainstream magyar irodalmat? Tudod, hány kacat jelenik meg így? Én bírnám, ha egy-egy ütősebb sci-fi regényre nem éveket kellene várni (ld. idei Zsoldos-jelöléseket)”

    Ez most hogy jön ide?

    Ha meg úgy teszünk, mintha a hivatalos irodalmi körök véleménye – látványos tájékozatlanságuk ellenére – valóban fontos lenne, udvariasan nyelünk egyet, amikor felemlegetik a jövő század regényét, mert hátha valahogy el leszünk ismerve és leesik némi zsé…

    …akkor ezzel az erővel ki lehet állni a sarokra is.

  39. vinitor szerint:

    szerintem úgy jön ide, hogy modern irodalom címszó alatt egy rakás kaksi is kap pénzt, míg sfirodalom címszóval a legjobb művek sem

    ami egy: kettős mérce; kettő: hátrányos megkülönböztetés; három: szakmai inkompetencia (arra alkalmatlanok végeznek felelős munkát); négy: irodalmi öngyilkosság (igen, külföldön jóval több elismerést kapnak ezek a művek, ott hogyan lehet bekerülni a mezőnybe, ha egy hazai kiadás is problémás?); öt: mesterséges népbutítás, manipuláció, hiszen azt kommunikálja egy irányzatról, hogy értéktelen, holott ennek az ellenkezője; hat: közpénzek hűtlen kezelése, hiszen a Széchenyi-terv sem arra van, hogy deszkából összetákolt buszmegálló épüljön, hanem igényes munkát végezzenek azok, akik elvállalják és felveszik érte a támogatást

    számos másik esetben ez a pár pont minimum blikk-címlapos, országos skandalumhoz vezetne, itt azonban valahogy nem, pedig ami genyóság, az minden esetben genyóság, lényegtelen, hogy sfirodalomról vagy buszmegállóról van szó

    a jogos elismerés megkövetelése meg a benyalás között szerintem pedig van némi különbség, még ha a mai magyar kultúrában ezt kevesen is tudják

  40. SFinsider szerint:

    vinitor: köszi, erre gondoltam:)

  41. onsai szerint:

    (Hm, szerintem a Galaktika szokott állami pénzekre pályázni. Lovas nem azt írta a blogján anno, hogy nyert az N-re pályázatot?)

    Szerintem vicces volt ez a körkérdezés. Legalább is én jól szórakoztam a válaszokon.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon