Ha a barátom az összesen kb. két éves ismeretségünk ideje alatt legalább százszor ki nem fejezte abbéli véleményét, hogy Trenka Csaba Gábor Egyenlítői Magyar Afrika című regénye milyen zseniális, lehet, hogy hazudok. Az ítéletében bízva vettem magam is kezembe a könyvet egy budapesti vonatút alatt, ami végül is ugyanolyan különcnek és különösnek bizonyult, mint maga a szerző.

Az író 1959-ben született Szegeden, ahol az egyetemet is elvégezte magyar-történelem tanári szakon. Ezt követően Budapestre költözött, és jelenleg forgatókönyvíróként dolgozik. Szülővárosa erős hatást gyakorolt rá, máig kiadatlan szépirodalmi regénye, az Érinthetetlenek is itt játszódik. Megjelent regényei, novellái igazából besorolhatatlan zsánerűek, a történelmi regény, a science fiction és még számtalan tematika elemeit vegyítik magukban. A Szaurusztánc című regénye (1994) egy alternatív Budapest színes világát ábrázolja több szereplő szemszögéből, a Galaktikus pornográfia című novelláskötete (2002) is szintén erre vállalkozik. Az Egyenlítői Magyar Afrika először 1991-ben jelent meg és nagy ugrással egy új kontinenst mutat be.

A második kiadás, 2010

Lajtai Gábor Hungarovillben, Egyenlítői Magyar Afrika egyik városában látta meg a napvilágot 1960-ban. A nácik II. világháborúban aratott győzelme után az új helyzet egyik következménye ezen afrikai magyar gyarmat megszületése, ahol ennek ellenére – vagy éppen ezért – megszokott látvány egy turulszobor, a pálmafák övezte Himmler sétány vagy a Turáni vendéglő. Innen indul főhősünk, aki végül papírra veti élete történetét ebben a szokatlanul ismerős világban.

Igazi hangulatregény az Egyenlítői Magyar Afrika, saját, különös ritmusban él és visszhangzik az olvasóban. Ezt a ritmust a Turáni vendéglő fehér sziklafalaihoz csapódó hullámok zaja, a meztelen fekete lábak dobbanása, a burnuszos arabok késének rezdülése adja. Nem tudom, honnan jött az az ötlet, ami az afrikai miliőt a magyarral ötvözi, de felettébb formabontó és eredeti, mégis megmaradt sajátosan hazainak, aminek párját az itthoni science fiction irodalomban nem találni.

Mert a címének megfelelően ez egy igazi magyar regény. A náci világ bemutatása, a bürokrácia és államirányítás szövevényes útvesztői, a sötét múlttal és elhallgatott igazságokkal terhes családi háttér mind-mind megidézi a XX. század Magyarországát. Sőt, bármely korszakkal, politikai rendszerrel csereszabatos, hiszen a történet ugyanazt jelentené, ha Hitlerjugend helyett úttörők lennének, csak a formai bravúr, a mágikus-misztikus hang halna el, ami a történet igazi sava-borsa.

A szerző dedikál

De ki is ez a Lajtai Gábor, akit az afrikai népek hol Ga’abinak, hol Gabornak hívnak? Számomra az ő életében apáink sorsa köszön vissza, illetve az, amit gondolunk, hiszünk róla, de nem mertünk sohasem rákérdezni, mert akármit is kapunk, igazából félünk a választól. Az ő alakja a magyar mesék archetípusa is, aki soha nem adja fel, mindig talpra áll, és józan eszével, ötletességével megcsinálja a maga szerencséjét. Nem marad azonban kétdimenziós alak, hiszen utazásai, élete során elveszti ártatlanságát, cinizmusa páncélját egyre kevesebb dolog üti már át, de ettől lesz élő, lélegző alak e valószínűtlen világban.

Bennem különösen a főhős gyermek- és kamaszkorának bemutatása hagyott mély nyomot. Az élmények, a történetek ismerősek, mégis egyediek és különlegesek, egy olyan közösség napjait idézik, amit az 1960-70-es évek magyar és külföldi filmjeiből ismerek csak, mert nekem sosem volt részem benne. A megmagyarázhatatlan, gyermekként átélt élmények, amelyek felnővén sem válnak érthetőbbé, valamint a kamaszos dac, a másik nem felfedezése és a világra való rácsodálkozás újra átélhetővé válik a regény lapjai között.

Ezen tulajdonságai emelik ki az Egyenlítői Magyar Afrikát nemcsak kortársai, de az összes hazai science fiction mű közül. Mert ha érintőlegesen is, de igazi alternatív történelmi könyv ez a javából, még akkor is, ha a világmegváltó problémák helyett az egyéni sorsokat helyezi középpontba. Szóval irány a képzeletbeli magyar gyarmatokra, mert érdemes felfedezni annak csodáit!

Benkő Marianna

Hasznos információk:

  • A regény először 1991-ben a Polygon Kiadó gondozásában jelent meg, 2010-ben pedig az Agave Kiadó jelentette meg újra.
  • A regényhez a Napoleon Boulevard nevű zenekar készített albumot azonos címmel.

Hasznos linkek:

A szerző honlapja

A szerző blogja

Interjú a szerzővel

Részlet a könyvből

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 8 hozzászólás.

  1. sezlony szerint:

    Mindig azt gondolom, hogy mennyire méltatlanul mellőzött szereplője ő a hazai fantasztikumnak. De reményre ad okot, hogy az agave mögé állt az újrakiadásnak. Hátha többen is megismerik?

  2. hanna szerint:

    Pont most került fel az Endlessre is egy ismertető róla: http://www.endless.hu/?p=1212
    🙂

  3. anarchoid szerint:

    Na ez egy zsenialis konyv a vegere mar gyanakodtam, hogy esetleg a szerzo egy parhuzamos univerzumbol ideszakadt magyar es valojaban csak ez csak a memoarja 😉 (annyira reszletes , atgondolt es logikus volt)

  4. anarchoid szerint:

    „csak ez csak” eletemet egy edit gombert!

  5. SzóLó szerint:

    Tetszett. Mai, közben pedig nem az. Szomorú és vidám, de inkább szomorú. Csak fejben nagykorúaknak ajánlom, a többiek ne piszkálják. Megéri megvenni, elolvasni, felrakni a polcra, és újra elolvasni később.

  6. noro szerint:

    Tavaly ilyenkor olvastam. Jó könyv, az alternatív történelem témakörben mondjuk 2. helyezést adok neki Az ember a fellegvárban (Dick) mögött

  7. GsZsolt szerint:

    A Szaurusztánc is zseniális! Nehezen beszerezhető, a Kornétás adta ki 1994-ben, de szerintem már nekik sincs belőle. Annak idején teljesen véletlenül, repiajándékként került a kezembe, eleinte gyűlöltem, aztán pedig nem tudtam letenni. Két-három évente újraolvasom…

  8. küry szerint:

    Elolvastam, nagyon jó. Respekt az Agavénak, hogy nem hagyták feledésbe merülni.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon