Hírsaláta, 6. hét

Közzétette: cikkbot 16 hozzászólás

Megjelent az Apentúra magazin téli száma. Az online film- és vizualitáselméleti lap fókuszában a fantasztikum.

***

A Galaktika magazin tovább bővíti e-könyvei kínálatát; Brandon Hackett Isten gépei című regénye után nemrég megjelent Lovas Lajos: Agydobás című műve és Bogáti Péter: Az utolsó ember című klasszikusa is.
A regények epub és prc formátumban is elérhetőek, és a kínálat hamarosan további regényekkel bővül.

***

Hogyan működik a Hugo díj? Másfél óra alatt mindenre fény derül!

***

Az Österreichisches Filmmuseum az elkövetkező egy hónapban 50 film levetítésével mutatja be a science fiction mozi 1946 utáni történetét. Az összeállításban olyan klasszikusok szerepelnek, mint a Dr. Strangelove, a La Jetée vagy a Kamera által homályosan.

***

A tavalyi év tíz legjobb angol nyelven kiadott fantasy kötete – Jeff VanderMeer szerint.

***

A mythpunk lesz az új new weird? Paul Jessup elmélkedik irodalmi címkékről, irányzatokról és űrnindzsákról.

***

Jeff Vandermeer táncra perdül – már ha sikerül összegyűjteni azt az ezer dollárt, amelynek célja, hogy valóban nemzetközivé tegyék a Leviathan antológiasorozat ötödik részét. Ha a terv sikerrel jár, akkor egyrészt láthatjuk, ahogy Vandermeer örömtáncot lejt, másrészt nem csak angol nyelvű anyagból fognak válogatni a szerkesztők. Ki tudja, lehet, hogy érdemes lesz magyar nyelvű novellával is kopogtatni?

***

Mi az interstitial művészet? Erre a kérdésre ad választ az Interfictions szerkesztők, Delia Sherman és Christopher Barzak által közreadott Interfictions 2: Study Guide, amely ingyen letölthető.  Ezzel párhuzamosan készül az Interfictions Zero, amely interstitial művekkel foglalkozó esszéket és a kritikákat vár.

***

Sosemvolt jövő. Elméletek, találmányok, elképzelések a múltban – a jövőről:  www.paleofuture.com

***

Ursula Le Guin science fictionról, irodalomról és a jövőről. A BBC exkluzív interjúja fél óra, de még sokat fogjuk emlegetni.

***

Hallgasd a rózsaszín zajt! Vagy legalábbis olvasd! Leonid Korogodski felmagasztalt kisregénye most elérhető a szerző honlapjáról, pdf és epub formátumban. Itt az idő, hogy belevessük magunkat az idei Hugo-esélyes kisregény poszthumán világába! (forrás: SF Signal)

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: hírek

Eddig 16 hozzászólás.

  1. vinitor szerint:

    nah, csak hogy legyen komment a hírsalátához is 🙂

    én mindig örömmel olvasom, hogy mi a helyzet a nagyvilágban, épp csak annyi az üröm, hogy kevésbé (sehogy) beszélem az angolt 🙁

    tudom, hogy ingyér, pusziért, köszönömért (ha egyáltalán) senki nem szeret dolgozni, de a linkelt magazinokból, cikkekből, interjúkból, ilyesmikből láthatunk vajon magyar “kiadást” egyszer?

    tudom, hogy a példányszám nagy úr, nyilván a legtöbb anyag nem véletlenül az internetre kerül fel, és nem pedig a nyomtatott médiákban jelenik meg, de egy-egy rövidebb cikk, esetleg novella fordítását (nem beszélve a videóinterjúk magyar feliratáról) nem bírja el a magyar sf alkotó-, olvasó-, és rajongóközösség? vagy túl bonyolult megszerezni az engedélyt a közlésre? ha már ingyenesen közlik, és az sfmag is nonprofit, véleményem szerint nem, de persze laikus vagyok a témában, kérlek, világosítsatok fel 🙂

  2. Envoy szerint:

    Vinitor: nemrég megpróbáltam megszerezni a New Scientist sci-fi egyperces pályázatára beküldött – és a NS honlapján közzétett – novellák fordításának és a blogomban nyilvánosságra hozásának lehetőségét. Írtam az NS-nek, aztán kb. 1 hét múlva megérkezett az udvarias, de nemleges válasz. Sajnos nem hiszem, hogy más magazinok hozzáállása eltérne ettől.

  3. szs szerint:

    Novellákat fordítgatunk, már jelent is meg ilyen meg most is dolgozgatunk néhányon. A linkelt bejegyzésekről, cikkekről, interjúkról is lehetne valami zanzásított anyag időnként valóban, kapacitás kérdése, én bízom benne, hogy idő kérdése és kialakul ez is.

    Meg persze tessék megtanulni angolul. 🙂
    http://sfmag.hu/2010/12/02/angolul-tudni-kell/

  4. vinitor szerint:

    Szs, már vártam, hogy ki linkeli be azt a cikket 🙂

    amúgy több online magazinnál is láttam, nem tudom mi a pontos neve, de ezt a szabadon felhasználhatósági nyilatkozatot, ami a programoknál a nyílt forráskód, szóval, hogy elméletileg simán letölthető, sokszorosítható, stb, a forrás megjelölésével, és anyagi ellenszolgáltatás nélkül, of korsz
    ebbe nem fér bele az, hogy fordítás után máshol is leközlik?

    amúgy szvsz valamilyen szintű korlátoltságra vall, hogy nem adnak az ilyesmire engedélyt
    ha már úgysem pénzes a játszma, tehát szabadon hozzáférhető bárki számára a cucc, akkor egy-egy fordítás és utánközlés csak jót tehet a dolognak, nem? így legalább mások is megismerhetik az adott írót, magazint, külföldi mikroközösséget, és ez szerintem jó lenne
    idealista vagyok?

    gondolom az a verzió fel sem merülhet, hogy csak úgy lefordítja valaki, és megjelenteti magánál…

  5. szs szerint:

    Szerintem nem az anyagi/jogi rész az alacsony keresztmetszet, hanem az ingyenes fordítói kapacitás. Ami munka, akkor is, ha az ember hobbija is egyben, idő, energia, stb. Mondom, készülgetnek dolgok, nonprofit-sebességgel.

  6. vinitor szerint:

    ezt nem is vitatom, egyetértek veled 🙂

    igazából azt hoztam fel, amit Envoy is említett, hogy ha lenne is igény a közlésre, akkor sem adnak jogosultságot, ami valamilyen szinten érthetetlen, hiszen azzal, hogy nyíltan kitették a netre az alkotásukat, szabadon olvasható, letölthető formában, a rövid távú anyagi haszonról lemondtak, remélhetőleg az elkötelezettség, alkotásvágy, nagyvonalúság, satöbbi, satöbbi miatt

    mindenesetre örülök neki, hogy készülgetnek dolgok, hajrá, hajrá, én legfeljebb bátorítással és köszönömmel tudok hozzájárulni, de ezekkel bármikor 🙂

  7. szs szerint:

    Ez az NS-es dolog tényleg furcsa, mert túl sok racionalitás nincs benne. De azért lehet bőven találni kurrens, színvonalas írásokat amiket non-profit célokra engednek fordítani (arról nem is beszélve, hogy ha fogja az ember és lefordítja, lehet, rá se jönnek. Na jó, elhatárolódtam magamtól. 🙂 )

  8. flesy szerint:

    Én annak örülnék egyszer, ha magyar novellák lefordításába és külföldi terjesztésébe is ennyi energiát ölne valaki.

  9. tapsi szerint:

    flesy: hajrá, hajrá, senki nem akadályoz meg benne!

    csak kérlek, ne gyere azzal, hogy “valaki más, mert én ezért meg azért nem”, mert akkor bizony nincs neked akkora küldetéstudatod mégsem, hogy az a durcás számonkérésén túlmutatna. az pedig… snassz.

    (megjegyzem, vannak emberek, akik ölnek energiát magyar novellák lefordításába és külföldi terjesztésébe. lehet, hogy a saját novellájukról van szó, de azt hiszem, azt már igazán nem szabhatod meg, hogy “magyar novellán” belül ki mire pazarolja a _saját_ pénzét és az idejét…)

  10. flesy szerint:

    ha számon kérnék, egészen máshogy fogalmaztam volna. ne láss bele olyasmit, ami nincs benne. főleg ne sértődj és személyeskedj, csak mert az olyan “snassz” 😉

    Az üzenet lényege: ha már energiák folynak külföldi novellák behozatalára (ami tényleg tapsolni való), miért nem működik Ica, tudod, az a verza, mond már, ja: vice versa is?

  11. hanna szerint:

    @Flesy: Az “English” rovatban már van két novella meg egy regényrészlet, de értelemszerűen csak azt tesszük fel, amit 1. vállalhatónak tartunk a világban, 2. valaki lefordított (többnyire maga a szerző). A többi cikk (és a The Portalra küldött anyag) pedig a magyar fantasztikumot mutatja be a külföldieknek – igazán nem lehet azt mondani, hogy tétlenkedünk, még ha nem is olyan gyakorisággal kerülnek fel ide cikkek, mint a magyar nyelvű rovatokba…

  12. flesy szerint:

    kösz a választ, hanna, már megijedtem, hogy kérdezni sem lehet. kicsi vagyok és törékeny.

    csak azért is még egy:
    elképzelhetetlen lenne-e az az elképzelés (broáf), miszerint az itt megjelent novellák közül 3-6-9-12 havi rendszerességgel lefordításra kerüljön a legnagyobb tetszést kiváltó mű?

  13. hanna szerint:

    Szeretnénk jó novellákat feltenni az oldalra angolul is, de ez kapacitás függvénye is… Az meg eléggé telített pillanatnyilag. 🙁

  14. szs szerint:

    Én épp egy (nem saját) magyar novellát fordítok angolra. Viszont ezzel az a gondom, hogy anyanyelvre sokkal szívesebben fordítok, mert az _érzem_, míg angolul sajnos nem tudok annyira, hogy ezt elmondhatnám saját szöveg esetén. Nem általánositok, persze, csak ilyesmi is lehet annak az oka, hogy onnan ide szívesebben fordít valaki, mint innen oda. Szépirodalmi szövegnél nagyon sok olyan dolog játszik, ami sima szókincs-nyelvtan kombóval, legyen az bármennyire is erős, nem leképzehető.

    Amúgy szerintem egy éves “best sfmag” novella lefordítása simán megoldható – már ha lesz olyan népes mezőny, hogy nem mindenki eleve dobogós helyről indul. 🙂 Szóval nekem tetszik az elképzelés.

  15. tapsi szerint:

    bocs, megeshet, hogy tényleg túlreagáltam tegnap, ez egy olyan néma, amire nagyon ugrok 🙁

    Mint szs is írta, magyarról angolra fordítani sokkal nehezebb. Nem véletlen, hogy irodalmi szöveget általában Magyarországon élő idegen anyanyelvűek fordítanak, vagy olyanok, akik hosszabb ideig éltek nyelvterületen, ott tanultak, rendszeresen írnak és olvasnak a célnyelven, azaz jól értenek magyarul ÉS jól írnak angolul. Ilyen ember lényegesen kevesebb akad, mint angolul jól értő, magyarul jól fogalmazó ember.

  16. flesy szerint:

    gond egy szál se 🙂

    nagyjából sejtettem, milyen követelményei lehetnek az ilyen munkának, de mégis: egy magazin könnyebben talál(hat) rá a megfelelő emberre, mintha mindenki maga tapogatózna a világban. és mindenképpen olcsóbban jönne ki a dologból.

    most kicsit bilibe lóg a kezem, tudom 🙂

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon