Mint ehavi beköszöntőnkben ígértük, ezentúl igyekszünk havonta egyszer úgynevezett tematikus hetet szervezni, amikor egyegy kiemelt témával foglalkozunk a fantasztikumon belül. A mostani tematikus hetet a német science fictionnak szenteljük, ami azt jelenti, hogy minden napra jut majd egy német sci-fi vonatkozású írás. (Emellett persze más cikkek is lesznek, sőt, újabb nyereményjáték is.)

Míg évtizedekig Németország (ez esetben az NSZK) Magyarországon afféle Ígéret Földje volt, napjainkra sokkal inkább divatos lesajnálni a német földet, amelynek egyik jellemző megnyilvánulási formája volt a focivébé idején az egyébként kiválóan játszó német válogatott ellen való drukkolás. Sajnálatos módon a németek iránti ellenszenv vagy legalábbis érdektelenség a science fiction terén is megnyilvánul: míg a német nyelvterületen rengeteg sci-fi jelenik meg, melyek közül nem egy valóban kiváló, csak elvétve jut el egy-egy a magyar piacra.

Wolfgang Jeschke

Wolfgang Jeschke

Mi is ugrik be az átlagos magyar sci-fi kedvelőnek a német sci-firől? Hát nyilván az Orion űrhajó (bár ez korosztályfüggő is), meg azért jó eséllyel Wolfgang Jeschke klasszikusa, A teremtés utolsó napja, netán Herbert W. Franke (ő egyébként osztrák) művei. Jeschke kiadásával még jól is állunk, hiszen valamennyi regénye megjelent magyarul – utoljára A Cusanus-játszma. A novellák tekintetében még azért akad lemaradás. Franke esetében a húszból két megjelent regény pedig nem túl jó arány.

És persze a német nyelvterület jóval több figyelemreméltó sci-fi alkotó hazája. Vitatható, hogy mennyire okos dolog díjak alapján megkeresni a jelentős alkotókat, mindenesetre iránymutatónak talán alkalmasak lesznek. Németországban két nagyobb science fiction díj létezik párhuzamosan, az 1980-ban a Nebula mintájára életre hívott Kurd Laßwitz-díj illetve a nemes egyszerűséggel Német Science Fiction Díj (Deutscher Science-Fiction Preis) elkeresztelt 1985-ös alapítású elismerés. Érdemes megjegyezni, hogy ez a kettősség nem szokatlan dolog Németországban. Amióta a második világháborút követően Németországot tartományokra bontották, a központosítás minimális mértékű: talán ennek is köszönhető, hogy nincs egy kiemelkedő science fiction magazin, vagy akár egy meghatározó sci-fi kiadó.

Maga Kurd Laßwitz 1848-tól 1910-ig élt, a science fiction mellett társadalomelméleti műveket írt, komoly szerepet vállalt a tudományok népszerűsítésében is. Legismertebb műve a Két bolygón (Auf zwei Planeten) című regény, mely 1923-ban magyarul is megjelent. A mű egy sarkköri expedíció történetét beszéli el, melynek résztvevői a Földön bázissal rendelkező marslakókkal kerülnek kapcsolatba.

Andreas Eschbach

Andreas Eschbach

A Kurd Laßwitz-díjra az utóbbi tíz évben Andreas Eschbach egyeduralma jellemző. 2001 óta megjelent hét regénye közül egyedül az Eine Billion Dollar (Egybillió dollár, 2001) nem kapta meg az elismerést, de az is csak azért, mert Quest című, szintén abban az évben megjelent műve leszorította a dobogó csúcsáról. Nem arról van szó, hogy Eschbach rokonai és üzletfelei ülnek a döntőbírák között – annál is kevésbé, mivel minden science fictionben érdekelt szerző, kiadó, fordító, újságíró stb. szavazhat –, mert a Német Science Fiction díjat is kétszer kapta Eschbach-regény 1999 óta. A 2010-es díjat a változatosság kedvéért szintén Eschbach kapta, Ein König für Deutschland (Németország királya) című művéért. A regény a választásokon alkalmazott informatikai rendszerek manipulálásán alapszik. A főszereplők szeretnék leleplezni a csalásokat, így royalista pártot alapítanak, amely nyilvánvalóan nem nyerhetne a németországi választásokon, így világossá válna, hogy a választás nem tiszta. Aztán a dolgok kicsúsznak az ellenőrzésük alól.

Andreas Eschbach: Ein König für DeutschlandMagyarul Andreas Eschbachnak két regénye jelent meg, A Jézus-videó (Das Jesus-Video) 2007-ben, a nyíregyházi Aranyszarvas Könyvkiadó gondozásában (ez mindkét díjat elnyerte, sajnos a belőle készült film nem több egy B-kategóriás akciófilmnél) illetve az 1995-ös Hajszőnyegszövők (Die Haarteppichknüpfer), amely 2009-ben jött ki a Metropolis Médiánál. A Jézus-videó főhősei azzal szembesülnek, hogy valakinek sikerült időutazást végrehajtania Jézus Krisztus korába, ráadásul volt nála egy videokamera is. Természetesen – különböző indokokkal – mindenki szeretné megkaparintani a felvételt. A Hajszőnyegszövőkkel önálló cikk foglalkozik oldalunkon.

2005-ben is ugyanaz az alkotás kapta meg a két díjat: ekkor Frank Schätzing Raj (Der Schwarm) című regénye sokáig vezette a német bestsellerlistákat. Nem is érdemtelenül. A vaskos könyv, amely sok tekintetben A mélység titka című sci-fi filmklasszikust idézi, amellett, hogy szinte letehetetlen, játszi könnyedséggel mozgat tucatnyi szereplőt és óriási mennyiségű tudományos ismeretanyagot ad át. Persze ez a recept sem mindig működik, az idén megjelent Limit közel sem olyan erős, mint elődje, de nem kételkedem benne, hogy kapunk még Schätzingtől elsőrangú sci-fit. A Raj és az annak nyomán készült ismeretterjesztő könyv magyarul is kapható, sőt, két további regénye is, azok azonban nem tartoznak zsánerünkbe.

Talán nem okoz nagy meglepetést, hogy Jeschke A Cusanus-játszmája (Das Cusanus-Spiel) is  részesült a Laßwitz-díjban. Meglepőbb lehet Michael Marrak személye, akinek 2001 és 2003 között sikerült a duplázás. Marrak az írás mellett számítógépes grafikával és magazinszerkesztéssel (ZIMMERIT) is foglalkozik. A 2000-ben megjelent Lord Gamma alapsztorijában Philip K. Dick regényeire emlékeztet, a 2002-es Imagon kapcsán a Laßwitz-díj laudációjában Lovecraft hatására hívták fel a figyelmet. Marraktól a Galaktika 210-es számában jelent meg egy novella, a Quo vadis, Armageddon?

Frank Schätzing

Frank Schätzing

Ugyan a Laßwitz-díj zsűrije nem díjazta Oliver Henkel munkásságát, a Német Science Fiction díjat két egymást követő évben is elnyerték művei. Henkel alternatív történelmi műveket alkot: egyik művében a Nyugat-Római Birodalom még 796-ban is fennáll (Die Zeitmaschine des Karls der Großen, Nagy Károly időgépe), egy másikban sosem tört ki az első világháború (Kaisertag, Császárnap). Elbeszéléseiben legalább ilyen izgalmas témákat dolgoz fel.

Ha már elbeszélések: természetesen a német nyelvterületen is jó néhány amatőr és profi kiadvány közöl novellákat, elbeszéléseket. Sorozatom következő része ezekről a kiadványokról ad majd áttekintést.

Kapcsolódó linkek:

A Kurd Laßwitz-díj hivatalos weboldala
A Német Science-Fiction Díj hivatalos weboldala
Andreas Eschbach hivatalos weboldala
Frank Schätzing hivatalos weboldala
Michael Marrak hivatalos weboldala
Oliver Henkel hivatalos weboldala

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 15 hozzászólás.

  1. tetsuo szerint:

    Köszi, jó kis összefoglaló. Várom a folytatást.

  2. Küry szerint:

    A Jézus-videó megjelent magyarul? Jó tudni, akkor azt be kell szereznem.
    Meg a Rajjal is szemezgettem már, bár a borító alapján nem tudtam eldönteni, hogy tucat techno-thriller, vagy valami több.

  3. christiancrowe szerint:

    Ha már német fantasztikum, akkor még érdemes megemlíteni Wolfgang Hohlbein nevét is. Javarészt ugyan a horrorban alkot, de nem kevés sci-fi elemet használ fel ehhez, így végülis afféle misztikus sci-fi horrornak is tekinthető (feltéve, hogy van ilyen). Ráadásul a magyar megjelenéseinek listája egész korrekt, mondjuk némelyik fentebb említett szerzőhöz képest. Ezen kívül még Stephen King műveinek németre ültetésében is jeleskedik.

  4. adeptus szerint:

    @christiancrowe
    Hohlbeint csak hallomásból ismerem, de amennyire tudom, ő inkább fantasy vonalon alkot. Mindenesetre köszönöm a kiegészítést!

  5. Küry szerint:

    Misztikus sci-fi horror? Az elég Dean Koontz-szagú:D

  6. jedi-ranger szerint:

    Bármi esély az Aquila által megkezdett Perry Rhodan széria folytatására, vagy tanuljak meg németül is?

  7. adeptus szerint:

    @jedi-ranger
    Nincs információm a dologról, de a teljes Perry Rhodan kiadása reménytelen vállalkozás lenne, annyi van belőle. No meg hát az eredeti nyelven nyilván élvezetesebb is.

  8. christiancrowe szerint:

    Adeptus:

    Igen, igaz, főképp fantasy meg horror, de erős a sci-fi befolyás. Persze nem klasszikus értelemben vett sci-fi. Valahol épp mostanság olvastam, hogy az 1950 után német nyelven kiadott könyvek közül messze ő fogy a legjobban. Nem tudom, ez mennyire igaz. Mindenesetre nekem elég idegen a stílusa.

    Küry:

    Igen, épp, mint Koontz. Hasonló a színvonal is. Egyik se a szívem csücske 🙂

  9. Crei szerint:

    Elképesztő, hogy Esbach mennyire német értelmiségi fejjel rendelkezik…:)

    Jó cikk, amúgy!

  10. nimandi szerint:

    Köszi az összefoglalót! Bárcsak döntésre jutnék, érdemes-e beszerezni a Hajszőnyegszövőket avagy sem. Nektek mi volt a tapasztalatatotok?

  11. Küry szerint:

    Hajszőnyegszövők számomra egyszer olvasható kategória. Nagyon jól indult, de a második fele nem váltotta be a kezdet ígéreteit.
    Másoknak jobban tetszett, itt az SFmagon is olvashatsz róla egy ismertetőt: http://sfmag.hu/2010/10/13/andreas-eschbach-hajszonyegszovok/

  12. szs szerint:

    Ilyenkor átfut rajtam az a kósza gondolat, hogy lehet, hogy mégis meg kellene tanulni rendesen németül… 🙂

  13. mlipee szerint:

    Köszönet a cikkért!
    Mivel a német nyelvterületről nem bővelkedünk bőséges megjelenéssel, megemlíteném Bernhard Kegel nevét, ugyanis ’97-ben dobogós regényét kiadták magyarul.

  14. adeptus szerint:

    @mlipee
    Én pedig köszönöm a tippet, ez a Kegel-könyv érdekesnek hangzik.

    http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/konyvajanlo/?article_hid=10509

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon