Itt van hát. Eljött, és visszavitt minket oda, ahol utoljára harminc éve jártunk. Egy világba, ahol bármi megvalósulhat, egy világba, amelyet mi teremtettünk, mégsem csak a miénk.

Az 1982-es Tron sikere a CGI sikere volt. Kérdés, a folytatás sikeres lesz-e? Felnő-e az elődhöz, lesz-e olyan, mint a klasszikus Tron? Vagy ez is csak egy a sok akciómozi közül, amely manapság elárasztja a filmvásznakat, bugyutábbnál bugyutább történettel butítva a nézőket?

A Tron: Örökség megérkezett.

„Change the scheme! Alter the mood! Electrify the boys and girls if you’d be so kind.”

Miután Kevin Flynn 1982-ben átvette az Encom számítástechnikai vállalat igazgatói posztját, a vállalat az új iparág éllovasa lett, világszerte használják nem csak a legendás Encom játékokat, de a megbízható és mindig csúcstechnikás operációs rendszert is. Flynn gazdag, de munkatársai szerint megszállott: keres valamit, valamit, ami a Rácshoz, ehhez a mesterségesen létrehozott, programoktól nyüzsgő világhoz köthető. Már közel jár az áttöréshez, ami szerinte megváltoztathatja az egész emberiség sorsát – amikor váratlanul nyoma vész. Fia, Sam sosem volt képes kiheverni apja hirtelen eltűnését, nem érdekli semmi, csak hogy néha borsot törhessen a profitéhes Encom vezetőségének orra alá. Azonban egy nap apja régi barátja, Alan közli vele: apja kereste pár napja. Sam kutatni kezd, és egy véletlen folytán hamarosan a Rácson találja magát, ahol meg kell találnia apját, meg kell küzdenie Cluval, apja programmásával és ki kell jutnia a virtuális világból, mielőtt az átjáró bezáródik.

Fan art: a régi és az új

A Tron: Örökség története szép szavakkal leírva is éppen hogy elég arra, hogy elvigyen egy két órás mozit a hátán. Sajnos néhol még apró bugyutaságok is előkerülnek (elég csak Clu gonosz nagy tervére gondolnunk), és néhány ziccer kijátszatlan marad, pl. az új típusú programok megjelenésének kérdése. A karakterek amolyan „tesszük a dolgunkat” figurák, akik mélységgel elvétve rendelkeznek, talán csak Clu és Quorra villant fel „emberi” motivációkat, bár ők maguk csak programok.

És hogy miért is mondom azt, hogy ez a film bőven megéri, hogy az ember moziba menjen és végigülje, nem figyelve a sztori gyengeségeire? Azért, amiért az első Tront is megnéztük anno: a látványért. Bizony emberek, az Örökség tényleg a Tron igazi örököse. A film valós jelenetei is már megalapozzák azt a látványt, amit várhatunk a virtuális világban, de az igazi banzáj majd csak a Rácson ér minket. Hatalmas fraktálvárosok, minden sima, szikrázik (már ha fény éri a felületeket, ugyanis igencsak sötét a virtuális világ), tükröződik, neoncsíkok mindenhol, igazi látványorgia. A készítők nem fukarkodtak ötletekkel, a vizualitás lett a legnagyobb erőssége a filmnek. Ráadásul minden percben, minden jelenetben van valami, ami új és vonzza a szemet. Ahhoz, hogy az egész Tron univerzumot fel tudjuk térképezni nem elég a filmet egyszer megnézni – és ezt nem azért mondom, hogy bevételt teremtsek a filmnek. Egyszerűen nem lehet mindent észrevenni, hisz a látványorgia mellett azért akciók is történnek szép számmal. Előkerülnek itt régi játékok az 1982-es verzióból, de felturbózva. Az adatdiskek dobálása például már látványosabb halálnemet eredményezhet, a felturbózott fénymotorokról nem is beszélve, melyek akármilyen módon húzhatják maguk után a falakat. De vannak itt új „játékszerek” is, mint a motorok elvén működő repülőgépek vagy kézifegyverek. Olyan a digitális világ, amilyennek a XXI. században elképzelnénk: modern. A látvány itt nem öncélú: hisz maga a látvány a cél! Lehet a sztori gyengeségeit felhozni, illetve azt, hogy a 3D semmi extrát nem tesz hozzá a filmhez, látványosan legalább is nem – érdemes itt megjegyezni, hogy a valós világban játszódó epizódok szánt szándékkal hagyományos, 2D-s technikával készültek, szóval ezen ne lepődjön meg senki.

Ahogy a megfiatalított Jeff Bridgesen se. Sok fórumon olvasható, hogy mennyire rossz ötletnek tartották ezt a nézők, de véleményem szerint ez sem zavaró. Ugyan a megvalósítás nem 100%-os, de még mindig messze a legélethűbb amit eddig filmvásznon láttam. Ugyan Bruce Boxleitner is megfiatalodik pár képkocka erejéig – öregen alig lehet ráismerni a néhai Sheridan kapitányra – de az ő esetében ez a dolog nem annyira szembetűnő. A Sam-et alakító Garrett Hedlund ugyan nem a legrosszabb választás a szerepre, de azért mély színészi játékot ne várjunk tőle. A korábban említett Quorrát játszó Olivia Wilde – hosszú combjai mellett – alakításával is magára vonja az ember figyelmét. A mellékkarakterek közül talán csak Castor érdemel említést, na meg a Daft Punk zenekar tagjai, akik zenéjükkel gyakorlatilag eggyé váltak a filmmel. A hol zúzós technót, hol lágy gépzenét játszó banda muzsikája (amibe itt-ott régi videójáték zörejek is besettenkednek) tökéletes választás volt az új Tronhoz. Virtuális, fantasztikus.

Aki tehát szereti a látványos filmeket, mindenképpen nézze meg legalább egyszer a Tron: Örökséget. Nem váltja meg a filmipart, nem fogják semmilyen nagyobb díjra jelölni színészeit és forgatókönyvét, sőt, még a Disney más movie-jaihoz mérten is valószínűlegg visszafogottabb lesz a sikere (nem egy Karib-tenger kalózai). Nem lesz új technológia előfutára sem, mint anno a Tron volt, de összességében egy igazán kellemes szórakozás kerekedett ki az év egyik legjobban várt filmjéből. Emberek, fénymotorra fel, irány a Rács (vagy legalább is a film hivatalos honlapja, ahol rengeteg mindent kipróbálhatunk)!

Kapcsolódó információk:

  • Az 1982-es változat többször nem csak direktben, de kis apróságokban is megidéződik, pl. Flynn játéktermében annak a The Journey zenekar egy száma szól, amely a régi film zenéjénél közreműködött.
  • A film címe kezdetben TR2N volt.

Kapcsolódó linkek:

A hivatalos weboldal

IMDB-s adatlap

Daft Punk Alive

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: film

Eddig 6 hozzászólás.

  1. garouz szerint:

    „Ugyan a megvalósítás nem 100%-os, de még mindig messze a legélethűbb amit eddig filmvásznon láttam.”

    Akkor nezd meg a Benjamin Button-t, az ifju Bridges ugyanis ellegge silany munka.

    Szerintem jobb lett volna a virtualis terben a szereplok testet is cg-vel csinaljak meg, es csak a fejuk marad valodi. Kicsit visszasan hat, ahogy a steril programtesteken gyurodik a textil a hajlatokban.

  2. _acelpatkany_ szerint:

    Na igen, a Buttont nem láttam.

  3. hackett szerint:

    Na, megnéztük. Elképesztő és futurisztikus dizájnorgia volt, a sztori és logika legapróbb jele nélkül, borzasztó karakterekkel és még borzasztóbb párbeszédekkel (utóbbit a fordítás/szinkron a biztonság kedvéért még a földbe is döngölte). Filmként értékelhetetlen, ennek ellenére nekem mégis hatalmas élmény volt, mert amikor nem beszéltek, valami olyan eredeti látványt pakoltak a vászonra, és közben tolták alá a Daft Punk zenéjét, ami mindenért kárpótolt. Totálisan mindegy volt, ki mit csinál, Sam érkezésének negyedórája, a fénymotorok és minden, ami a világot mutatta, ütött.

    Azt azonban továbbra sem értem, hogy egy sokszázmilliós filmnél miért nem képesek akkor már hozzá egy értelmes történetet, hiteles karaktereket kitalálni. (Pedig kinti világban játszódó első negyedóra még egész szórakoztató volt.)

    garouz: tartok tőle, hogy Bridges fiatal arcmásából kiindulva a testanimálás is elég silány lett volna.

  4. scal szerint:

    azért annyiban megvédeném a készítőket, hogy Pitt nem olyan öreg mint Bridges, és nekem speciel bőven elég volt ez az illúzióhoz, hiszen 60+ éves az öreg, amikor már nagyon sok ráncot kell eltüntetni

    egyébként maximálisan egyetértek a kritikával, a látvány és zene elviszi a filmet a hátán, azt pedig, hogy miért nem találtak ki normális történetet, én sem értem, de ez van

    és Gem? meg se említed

    hogy a 2D-3D miért ilyen érthetetlen sokaknak, nem tudom, amikor én néztem félóráig azon rinyált valaki a hátam mögött, hogy „ennyi pénzből miért nem képesek megcsinálni normálisra, hogy az egész 3D legyen”

    a gond csak az, hogy ez sajtóvetítés volt, és ez a hozzáértő ember írni fog róla, amikor azt se vette észre, hogy ez direkt van, a hatás kedvéért

  5. hackett szerint:

    scal:
    Nem hiszem (de nem is tudom), hogy itt ráncsimítás lett volna. Bridges azért alkatilag sem felel meg évtizedekkel ezelőtti önmagának, szóval, azt gondolom, animálták az arcát, és azt a régi filmjei alapján tették. De majd valaki kijavít, ha nem így volt.:)

  6. christiancrowe szerint:

    Sajna, tényleg nem jó film, és még finom voltam. Nekem a látványorgia már az Avatarnál is kevés volt, hogy feledtesse a gyenge sztorit, vagy azt, hogy nincs sztori. A baj (vagy nem baj) az, hogy a film legjobb részei Olivia Wilde szemei 🙂

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon