Hálózatok és viselkedési minták egy matematikus szemével

Barabási Albert-László nem csak kiváló kutató és tudós, de túlzás nélkül állítható, hogy remek tollú ismeretterjesztő író is. Behálózva című könyvében (Magyar Könyvklub, 2003) az önszerveződő hálózatok matematikai jellegzetességeit írta le (hogy ti. az ilyen hálózatok kapcsolódásai skálafüggetlen elosztást mutatnak), megmutatva, hogy a biológiai rendszerektől az egymásra hivatkozó internetes oldalakon keresztül az emberek személyes kapcsolataiig terjedően mindenhol ilyen hálózatokat találunk. Megmutatta azt is, hogy az önszerveződő hálózatok matematikai tulajdonságai miként alkalmazhatók sikeresebb üzleti kapcsolatok, jobb mobiltelefon-szolgáltatások vagy éppen hatékonyabb járványvédelmi intézkedések érdekében. A Behálózva alcíme, „A hálózatok tudománya” jól kifejezi, hogy a téma egészen új paradigmájáról van szó. A most megjelent Villanások című könyvének (Nyitott Könyvműhely, 2010) alcíme még ambiciózusabb: „A jövő kiszámítható”.

De vajon valóban az? Nos, Barabási szerint becslések tehetők arra, hogy ki miként viselkedik. Megbecsülhető például, hogy ki milyen valószínűséggel található meg egy helyen, legyen az az otthona, munkahelye, vagy éppen egy egzotikus üdülőhely. Megbecsülhető, hogy milyen gyakorisággal keres fel egy internetes oldalt, mikor telefonál, vagy éppen mikor válaszol meg egy e-mailt. Ehhez azonban egy fontos előfeltétel tartozik: ismerni kell az illető múltbeli viselkedését. Az elmélet szerint, ha akkurátusan feljegyezzük például egy személy naponta bejárt útvonalát, felállítható egy olyan profil, amely megmutatja, milyen rutint követ. Ennek alapján nagy valószínűségű becslések tehetők arra, hogy miként fog alakulni a következő napi útvonal.

Különbözőek lesznek azonban azok a valószínűségek, amelyekkel az adott időpontbeli tartózkodási hely megbecsülhető. Egy gyári dolgozót munkakezdéskor jó eséllyel az üzemcsarnokban találunk (és megbecsülhető az is, hogy milyen százalékban nem), egy utazó ügynök esetében azonban inkább annak van nagyobb valószínűsége, hogy éppen úton lesz valahol. De a múltban bejárt útvonalak ismeretében még az ő esetében is megbecsülhető, hogy vajon egy adott országrészben, az országhatáron belül vagy annál nagyobb körben kell keresnünk. Ez önmagában nem tűnik nagy felfedezésnek, intuitív módon a bűnüldöző szervek és a magánéletben az emberek is egyaránt ez alapján járnak el, ha meg akarnak találni valakit. Most azonban az intuíción túl egzakt leírással is rendelkezünk arról, hogy ezen mintázatok összességében milyen matematikai statisztikai jellemzőkkel bírnak.

Barabási Albert-László

Barabási Albert-László

Barabási a Villanásokban megmutatja, hogy a fenti cselekvési mintázatokhoz rendelt értékek hatványeloszlást mutatnak, azt az eloszlást, amit a független hálózatok esetében a Kapcsolatokból jól ismerünk. Sokan követnek tehát hasonló, minden értelemben hétköznapi rutint, és kevesen különlegeset, ugyanakkor mindig lesznek olyanok, akik igazán különleges, az általános mintázattól eltérő viselkedési sémával bírnak. A fenti viselkedési mintázatok ezen matematikai sajátosságainak ismerete így felhasználható mindazon infrastruktúrák hatékonyabb szervezése érdekében, amelyek mindennapi tevékenységünket kiszolgálják. Hatékonyabb tömegközlekedés, jobban szervezett úthálózat, az emberek érdeklődését jobban kiszolgáló internetes oldalak vagy éppen személyre szabható szolgáltatások épülhetnek a hálózatok és az emberi viselkedés ezen sajátosságainak jobb ismeretére.

Van azonban a viselkedési mintázatok ezen sajátosságának – ti. a hatványeloszlásnak – egy másik oldala is. Mindig lesznek olyanok, akik kilógnak a sémából, akik eltérnek az átlagtól. A bűnüldöző szervek ezt örömmel fogadják, mert azt hiszik, hogy ezzel rálelnek a veszélyes, deviáns egyénekre, vagy napjaink fő ellenségeire, a terroristákra. Ez talán így is van, de terroristából – szerencsére – kevés van, annál több van azonban olyan emberből, aki szeret kirándulni, esténként más-más kávéházba és étterembe beülni vagy csak néha megtörni a napi rutint. Ők könnyen gyanússá válhatnak, és a nemzetbiztonság felett őrködő kormányzati szervek célkeresztjében találhatják magukat.

Hasan Elahi

Hasan Elahi

Hogy ez mennyire valós veszély, Barabási egy világjáró művész, Haszan Elahi sorsán keresztül mutatja be. Haszan szokásai igencsak eltérnek az átlagtól, művészeti tevékenysége keretében rendszertelenül és nagy távolságokra utazik, egyaránt járva Európában, Ázsiában és az arab világban, hogy aztán rendre hazatérjen hazájába, az Egyesült Államokba. Ez oly mértékben eltér az átlagos viselkedéstől, hogy az USA belbiztonsági szervei felfigyelnek rá, és terrorista-gyanús egyénként kezelik. Haszan végül tisztázza magát, magánéletét pedig teljesen nyilvánossá téve különcségét nyomon követői ellen fordítja. Nem lehet azonban szabadulni a gondolattól, mi van, ha valakinek nem sikerül az ártatlanságát bizonyítania.

Erre a kérdésre ad fikciós, de ijesztően valószerű választ Marcus – vagy nickje szerint M1k3y – sorsán keresztül Cory Doctorow Kis testvér című regényében (Metropolis Media, 2010).

Kapcsolódó linkek:

Barabási Albert-László életrajza
Barabási Albert-László honlapja
Kapcsolatok előadás a Mindentudás Egyetemén
Hasan M. Elahi „fordított megfigyelés”-projektje


Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom, tudomány

Eddig egy hozzászólás érkezett.

  1. Kornya_Zsolt szerint:

    “…intuitív módon a bűnüldöző szervek és a magánéletben az emberek is egyaránt ez alapján járnak el…”

    A zsiványok nyelvén ezt “megrajzolásnak” hívják. Némi alapozás után profi módon meg tudják saccolni, mikor üres a feltörendő ingatlan, hol parkol a kiszemelt kocsi, mikor és hol tudnak elcsípni valakit, akit feltűnés nélkül meg akarnak fenyíteni. Pedig szerintem ők nem olvassák Barabási-Albertet… 😀

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon