A film egy igen gyorsan elrozsdásodó logóval nyit, megalapozva a hangulatot, hogy most aztán minden sötét lesz és szomorú (mert, mint tudjuk, hajnal előtt van a legsötétebb, és egy sorozat vége előtt a legnagyobb nyomor), de az előző rész pörgős horror-terror nyitójelenetei helyett most inkább elégikusra veszik a kezdést.

Hermione összecsomagol kis hófehér lányszobájában, lemegy, és kitörli magát a családi múltból, hogy senkinek se legyen oka zaklatnia a szüleit. A Dursley család mindent (a későbbi jelenetek alapján tényleg épp csak a kandallót nem) betömköd az utánfutóba, és elhagyja a Privet Drive-ot, Harry pedig magányosan bolyong a lecsupaszított falak között. Ron az eget kémleli.

A film plakátja

A film plakátja

Nem tudom, a film milyen, ha valaki nem olvasta a könyvet – ha nem olvasta a könyvet ÉS nem látta többször vagy nagyon frissen az előző hat filmet, akkor garantáltan érthetetlen, de akkor eleve miért nézi meg – de gyanítom, hogy helyenként követhetetlen, máskor unalmas, és összességében rosszul felépített. Ha valaki olvasta a könyvet, akkor viszont szép illusztráció, élénk utazás egy ismerős történet mélyére, amiről már olvasás közben megszoktuk, hogy elég aránytalan (a hetedik kötet történetíve azért hagy maga után kívánnivalót), és ahol a kis apróságokat pedig nem csak felvillantani, de elmagyarázni is bőven volt idő.

A látványra szokás szerint nem lehet panasz, és bár ezúttal nem ámulhatunk Roxfort és a varázstanoncok lenyűgöző effektekkel megkomponált csodáin, engem személy szerint a végtelen és változatos brit vidék is magával ragadott. Persze a nagy, hangás-tavas semmin átkúszó Roxfort Expresszt eddig is szinte minden részben láthattuk (én azért csak nem unok rá), de az erdők, a sziklák, a lankás dombokon hullámzó, füves mezők, kopár hegyek közt kéklő tavak is gyönyörű szépek, és illenek a történethez.

Ezen az üdülőtelepen sincs szállás...

Ezen az üdülőtelepen sincs szállás...

A szereplők terén sincs okunk panaszra: a már megszokott (és többségében azért végtelenül eltalált) arcok mellett újabb jellegzetes és karakteres alakok tűnnek fel. De a brit színészek mindig is remekek voltak. Még csak azt sem lehet mondani, hogy számít, hogy egyes rövidebb szerepekben ismert színészek tűnnek fel, mert az idehaza (vagy Hollywoodban) kevésbé befutott művészek is ugyanolyan pompásan játszanak. Nagyon szeretem a Harry Potter -filmekben – és a brit filmekben úgy általában –, hogy mernek vakondszemű, kövér férfiakat, kisminkeletlen, középkorú nőket is mutatni: ettől sokkal színesebb, sokkal emberibb lesz az egész világ. Még csak azt sem lehet mondani, hogy ezek az emberek csúnyák lennének. A többségükben (a negatív szereplőkben is) van annyi egyéniség és tartás, hogy kifejezetten érdekesek, sőt, szépek legyenek.

Egy ilyen könyv megfilmesítésénél mindig az az érdekes, mit tesznek bele, és mit hagynak ki belőle. Mi más. Kifejezetten jó változtatásnak találtam, hogy Hedviget kiengedték a kalitkából, és így az egész éjszakai légi harc passzív elszenvedőjéből aktív résztvevő lett (ennyit végül is megérdemelt azok után, hogy hat évig volt Harry társa), viszont a film végén fél mondatba talán belefért volna itt is, hogy miképp találtak rájuk a Halálfalók az esküvő utáni zűrzavarban (lehet, hogy ez még benne lesz a következő részben, de ott meg már nincs tétje). Azt sem tudom, mire volt jó ennyivel előrébb hozni Voldemort utolsó, diadalmas jelenetét. Persze, értem, hogy ez így sokkal drámaibb hangon zárta le a Halál ereklyéinek első részét, de a könyvben egyáltalán nem volt véletlen, hogy csak fejezetekkel és hetekkel később szerzi meg a (saját felfogása szerint) korlátlan hatalmat.

Az egyik kedvenc részem az volt, ahogy a Halál ereklyéiről szóló mesét előadták. Nem volt benne semmi újdonság, hogy azzal is mutatják, ez csak mese, hogy animációra váltanak, de szép volt a megvalósítás, még ha nekem kicsit ijesztőnek és komornak is tűnt a látványvilág, és a legkevésbé sem emlékeztetett egy gyerekmesére, Jó volt az is, ahogy a Halál köpenyének csillogásával kicsit mintha visszautaltak volna Harry régi jó láthatatlanná tévő köpenyére.

A könyv után, a könyv mellett nekem kifejezetten tetszett ez a film, és alig várom a következő részét. Szép volt, ügyes volt, gyönyörű tájakon, kiváló színészekkel és korrekt, nem vásári megoldásokkal láthattam végre azt a történetet, ami eddig csak a képzeletemben élt.

Viszont ha valaki a könyvsorozat ismerete nélkül akar beülni rá, akkor annak tanácsolom, hogy fontolja meg, és előtte nézze át alaposan legalább az eddigi filmeket.

Kapcsolódó link:

A film hivatalos weboldala

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: film

Eddig 4 hozzászólás.

  1. jenoe szerint:

    Az a fogyasztó vagyok, aki a Harry Potter könyvekről a második kötet közepén végleg lepattant, és bár kicsit idegesíti az, hogy mese kulcsszó felmentést ad a hitelesség alól, azért szívesen nézi meg a filmeket.

    Persze elsősorban azért, mert szereti nézni, ahogy az angol színészgyerekek felnőnek. Ezt a részt is néztem, tetszett is, bár a tapasztalatom az, hogy pont az tetszett benne, amitől a könyv rajongói rosszul vannak (pl táncjelenet), de sebaj. A családi mozi mindig ilyen volt, mindenki mást szeret benne.

  2. kabal szerint:

    Nekem még mindig az Azkabani Fogoly/ Tűz Serlege páros a kedvencem, de az új film is korrekt lett. Megjegyzés: Harry láthatatlanná tévő köpenye bizony pont az, amit a Halál adott a harmadik testvérnek…

  3. tapsi szerint:

    kabal: tudom, direkt csak célozni akartam rá, hátha a következő részben nyünnyögnek rajta egy keveset 😉

  4. adeptus szerint:

    Láttam egy pár Harry Potter-filmet, de már nem emlékszem, hogy a negyedik vagy az ötödik volt az utolsó. Bízzunk benne, hogy a tévécsatornák sorban adják őket. 🙂

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon