Andreas Eschbachnak 2010 októberéig két regénye jelent meg magyarul, a Hajszőnyegszövők (eredeti kiadás: 1995.) és A Jézus-videó (e. k.: 1997.). Míg az utóbbi napjainkban játszódik, az előbbi feltehetően sokezer év múlva a jövőben. A Hajszőnyegszövők lazán összefüggő novellákból áll, melyek rendkívül érzékletesen jelenítik meg a történetnek otthont adó világot. Egyik fontos része a Csillagcsászár bosszúja Gheerh birodalmán és különösen annak uralkodóján.

A 2001-es Quest ugyanebben a világban játszódik, csak sokkal korábban: a regény lapjain a Gheerh Birodalom végnapjait kísérhetjük figyelemmel, de a hangsúly nem a nagypolitikán, hanem a címszereplő, Eftalan Quest személyes sorsán van.

Eschbach egy az SF-Fan.de-nek adott interjújában elmondta, valójában a Quest ötlete előbb megszületett, mint a Hajszőnyegszövőké. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Quest nem hagyományos értelemben vett előzményregény: a Hajszőnyegszövők ismerete nélkül is tökéletesen élvezhető.  A kötetet Eschbach honlapján a “végső űroperának” nevezte (“A Space Opera to End All Space Operas”), ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy szerzői szempontból sokkal szórakoztatóbb űroperát írni, viszont a szlogent nem kell teljesen komolyan venni.

Andreas Eschbach: Quest

A puhafedelű kiadás borítója

Az alaptörténet a science fictionben már-már közhelynek számít: az Eftalan Quest parancsnoksága alatt álló Megatao űrhajó az emberiség és egyben minden élet forrásának otthont adó bolygót keresi, hasonlóan az Alapítvány és Föld, vagy éppen a Battlestar Galactica  hőseihez. Nem tudjuk meg, hogy az általunk ismert Föld-e ez a bolygó, egyértelműen az sem derül ki, hogy a regény a múltban vagy a jövőben játszódik. Megtudjuk viszont, hogy ahogy az emberiség terjeszkedett, úgy egy-egy bolygó gyakran visszaesett a kőkorszaki szintre, így lakói számára újrakezdődött a történelem. Talán most is egy lakott univerzum vesz körül bennünket, csak nincsenek meg az eszközeink, hogy észrevegyük.

Ugyan címszereplő, Eftalan Quest mégsem főszereplő a regény elejétől fogva. Legalább olyan fontos két tisztje, Tennant Kuton és Dawill is, akiknek segítségével a könyv elején sikerül véghezvinni a lehetetlent: az elpusztíthatatlan, földönkívüli eredetű erőtér mögül elrabolni a nem emberi fajokra vonatkozó anyagokat minden emberi tudás tárházából, a Pashkanariumból. Bailannak, a Pashkanarium ifjú novíciusának sorsát is végigkísérjük a regény lapjain.

Quest ugyan élő legenda, mégsem alkalmas a hős szerepére: halálos betegsége fokozatosan elemészti szervezetét, tudja, hogy ez utolsó küldetése. Ettől reméli, ha nem is a megváltást, de legalábbis a megkönnyebbülést. Az eredet bolygóján ugyanis egyes legendák szerint maga Isten lakik. Quest ebben a grálkeresésben egyszerre Parsifal és a Halászkirály. Hogy megváltást talál-e, azt nem árulom el. Quest leépülésével párhuzamosan láthatjuk, hogyan omlik össze a Gheerh Birodalom.

Andreas Eschbach

Fontos szerepet töltenek be a regényben a magánéleti szálak: sajátos Quest és a gyógyítók vezetője, Vileena kapcsolata – az egész legénység szeretőknek tartja őket, és Vileena az egyetlen, aki tud a Questet emésztő betegségről. Ugyanakkor Vileenát gyorsan elcsábítja a hajótöröttként a Megataóra kerülő Smeeth, ami kiélezi  a kapitány és az új utas közötti amúgy is feszült viszonyt. Bailan, a korábbi novícius is rátalál a szerelemre, ám nem könnyű fenntartani a kapcsolatot választottjával, mert az az alárendelt osztályba tartozik, így szinte el vannak szigetelve egymástól.

Gheerh kasztrendszere igen szigorú: egy közönséges szabad ember nem léphet be a nemesek lakrészébe, ha nem hívják külön oda, az alárendeltek pedig munkájukon kívül csak a hajó leglepusztultabb részein tartózkodhatnak. A hajó tisztjei közül sem mindenki nemes, ez állandó feszültségforrás a csapaton belül.

A Quest rendkívül részletgazdagon mutat be egy izgalmas világot: Gheerh kasztrendszerén túl bepillantást nyerhetünk a fénynél gyorsabb utazás rejtelmeibe, találkozhatunk több értelmes idegen fajjal, még a legendák világából előlépett szereplőnk is van, persze magukat a legendákat is megismerjük. A Hajszőnyegszövőktől eltérően e regény szerkezete egyszerű, lineáris, ugyanakkor annyira magával ragadja az olvasót, hogy alig lehet letenni.

Nem elsősorban a sosem hallott ötletekért érdemes kézbe venni a regényt, sokkal inkább eredeti gondolataiért. Bízom benne, hogy hamarosan a magyar nyelvű kiadással is megtehetjük ezt.

További információk:

  • A regényt a szakma is nagyra értékelte, 2002-ben elnyerte a legjobb regénynek járó Kurd-Laßwitz-díjat.
  • Németországon kívül eddig Franciaországban jelent meg.

Kapcsolódó cikk:

Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők

Linkek:

Andreas Eschbach honlapja

Interjú  a szerzővel a Questről

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon